Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 222-225. (Budapest, 2013)
KÖZLEMÉNYEK - Bagi Zoltán Péter: Kísérletek a tábori egészségügy megszervezésére a tizenöt éves háború folyamán (1593-1606)
BAGI Zoltán Péter: Kísérletek a tábori egészségügy megszervezésére 123 nákra.26 Természetesen megpróbálták valahogyan eleséghez jutni. Casal leírása szerint szeptember elején, aki csak tudott, hatalmas botokkal kiment a táborból, hogy a környék alma és szilvafáiról leverje a termést. A fél, egy vagy akár több mérföld gyaloglás után beszerzett gyümölcsből belakottak aztán megbetegedtek, mert annyira gyötörte őket az éhség, hogy szinte mindent felhabzsoltak.27 Az idő előrehaladásával azonban természetesen ez a lehetőség is megszűnt, így maradt az éhezés és az ezzel együtt járó fizikai, szellemi és mentális leépülés. Súlyos gondot jelentett a tábor tisztántartása. A Fronsperger müvében található keltezés nélküli tábori rendtartás a járványok elkerülése végett szigorúan szabályozta - többek között - a tábori vágóhíd és a latrinák tisztaságát is.28 A fertőző, ragályos kórok elterjedését azonban nem lehetett elkerülni. Coberus szerint 1596-ban Hatvan ostrománál a felsőausztriai csapatokkal érkezett orvos is áldozatává vált. Leonhard Rauwolff ugyanis ivott a Zagyva vízből (,JHadwanensis aquae”), amikor a védők ágyúi miatt hátrébb kellett vonni a tábort, s összeszedte a sebesülteket. Ez a korty mérgezte meg, Coberus szerint azért, mert a vízben vizelet és ürülék volt. Az öreg orvossal nem is törődtek a táborban, s nem kezelték méltóképpen. így szeptemberben, folyamatos hasmenés miatt meghalt.29 Két esztendővel később a Szigetközbe visszavonult keresztény sereg táborát a megáradt Duna öntötte el. A kitört járványban a katonák mellett megbetegedett Adolf von Schwarzenberg,30 31 Bernhard Leo Gall31 és Geizkofler is, de végül csak kevesen haltak meg.32 Minden más fertőző betegségnél jobban félt azonban a hadvezetés — ahogyan Héjjá Pál fogalmazott - szinte járvány szerűen fellépett vérbajtól, amit a táborokban virágzó prostitúció terjesztett el.33 Nem véletlen, hogy a már említett 1570. évi Artikelbrief 68. pontja megtiltotta, hogy kéjnők legyenek a katonák mellett.34 Mindennek ellenére ott találjuk őket a 26 Stauffer, A.: Die Belagerung von Kanizsa i. m. 291. 27 Stauffer, A.: Die Belagerung von Kanizsa i. m. 285. 28 Fronsperger, Leonhard: Von Schanzen vnncl Befestigungen vmb die Feldtlager auffzuwerffen....Frankfurt am Main, 1573. XXIIlv.; Takáts László - Szcmkcö Endre - Vámos László: Magyarországi tábori kórház szervezési és működési elve 1692-ben. Orvostörténeti Közlemények /Communcaliones de Historia Artis Medicine/. 51-63. 58. 29 Coberus, T.: i. m.. 16-17. 30 Adolf von Schwarzenberg (1547-1600. július 26.) 1595-ben vonult Magyarországra az általa toborzott vallon lovassággal. 1596-ban fötábormcstcr, II. Rudolf tanácsosa 1596-tól, majd a következő évtől haditanácsos haláláig. 1597. április 2-tól 1599 júliusáig a bécsi helyőrségparancsnok. Győr sikeres visszavétele idején a császári csapatok parancsnoka (1598. március 27.). 1598 és 1600 között győri végvidéki főkapitány. 1599-ben ismét főtábormester és ideiglenesen megbízott főhadparancsnok-helyettcs. 1600-ban a pápai vár vallon zsoldosainak lázadása idején kapott halálos fejlövést. Pálffy Géza-Perger, Richard: A magyarországi török háborúk résztvevőinek síremléke Bécsben (16-17. század). Fons 5 (1998: 2. sz.) 207-264. 245-246.; Pálffy Géza: Kerületi és végvidéki főkapitányok és főkapitány-helyettesek Magyarországon a 16-17. században. Történelmi Szemle 39 (1997: 2. sz.) 257-288.. 277.; Adolf von Schwarzenberg 1598. és 1599. évi fötábormcstcri kinevezéséről: Adolf von Schwarzenberg fötábormcsteri kinevezése, 1598. július 15. ÖStA KA Bestallungen (Best.) 597/1598., illetve ÖStA KA AFA 1598/7/4.; Adolf von Schwarzenberg fötábormcstcri kinevezése, 1599. június 24. ÖStA KA Best. 636/1599. 31 Életéről lásd: Bagi Z. P.: A császári-királyi mezei i. m. passim. 32 Ortclius, H. A.: i. m. 153. 33 Héjjá P.: i. m. 115-116.; Czigány István: Reform vagy kudarc? Kísérletek a magyarországi katonaság beillesztésére a Habsburg Birodalom haderejébe. 1600-1700. Budapest, 2004. 46. 34 Lünig, Johann Christian: Corpvs jvris militaris Des Heil. Röm. Reichs... Leipzig, 1723. 46. Jankó, W.: Lazarus Freiherr von Schwendi i. m. 208.
