Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 218-221. (Budapest, 2012)
TANULMÁNYOK - Szentesi Réka: A fűzőviselet egészségügyi következményei
SZENTESI R.: A fűzőviselet egészségügyi következményei 79 10-15 éves korukban gyorsabban nőnek, mint a fiúk, véznábbak, csontjaik és izmaik puhábbak, jóval kevesebbet mozogtak és könnyen elhíztak. Ráadásul gyakran fűzőben tornáztak, így a mozgásnak semmi hatása nem volt sem a hátizmokra, sem a gerincre. Amíg a fiúk az iskola után sokat mozogtak, izmaikat szabadon használták, addig a lányok szűk ruhában és fűzőben maradtak, és még ha mozogtak is, nem volt elég hozzá, hogy az a fűző által okozott nyomást kiegyenlítse. Ezért a doktor mindenféle fűzőt ártalmasnak tartott a gyerekekre nézve. A gerincferdülés megelőzésére Jaeger Henrik szintén a hátizmok edzését és speciális tornagyakorlatot ajánlott. Hasüregi szervek Az úgynevezett „fűzési máj” a kor orvosai szerint igen elterjedt volt a fűzőt viselő hölgyek körében. Dr. Perényi József szerint a boncolok igen gyakran találkoztak kettéosztódott májjal.30 A szoros fűzés következtében a bordák hozzányomódtak a májhoz és mély lenyomatok barázdákat hagytak rajta, amely Dr. Lantos Emil szerint májsorvadáshoz vezethetett. Ezek a barázdák ujjnyi szélesek és mélyek voltak és egyes esetekben a máj egy részének a leválásához is vezethettek.3' Egyes orvosok szerint ezeknek a barázdáknak nem volt káros hatása a májra, de Jaeger doktor arra figyelmeztetett, hogy a sérült máj nem képes ugyanolyan működésre, mint az egészséges.32 A rendellenes májműködésnek szerinte pedig olyan következményei lehettek, amelyeket nem lehetett azonnal felfedezni. Manapság is igen gyakran találkoznak a kórboncnokok megnagyobbodott, vagy torzult májjal. Azt se felejtsük el, hogy a máj két részből áll, amely két részt laza kötőszövetek tartják össze. Az orvosok, akik fogékonynak bizonyultak a fűző okozta betegségek diagnosztizálására, a máj betegségeit, eltorzulását is a szoros fűzés számlájára írhatták. Nem kizárt, hogy füzőviseletkor nagymértékű nyomás érte a májat, sem pedig, hogy a bordák nyomták azt, de Dr. Móczár Katalin kijelentése alapján elmondhatjuk, hogy az anatómiai elváltozás semmiféle hatást nem gyakorol a májműködésre. Nem tartja valószínűnek, hogy a nyomás következtében a máj elsorvadhatott. Elképzelhetőnek tartja, hogy a bordák, vagy akár a fűző lenyomatot hagyott a májon, de elmondása szerint a máj akkor is képes a megfelelő működésre, ha elváltozik.33 Az orvosi irodalom azt is vitatta, hogy a májra nehezedő nyomás hozzájárult a vérszegénység kialakulásához. Dr. Móczár Katalin véleménye alapján azonban megállapíthatjuk, hogy a vérszegénységet a vér nem megfelelő oxigén-ellátása és a hiányos étrend okozhatta.34 A fűzőt az epekő kialakulásában játszott szerepéért is kárhoztatták. Dr. Móczár Katalin szerint a máj nyomása miatt előbb utóbb valóban kialakulhatott az epekő. A fűző viselete emésztési zavarokat, gyomorfekélyt és végső soron rákot okozhatott a korabeli orvosi vélemények értelmében. A gyomor összenyomásával minden bizonnyal jelentkeztek emésztési problémák, Dr. Móczár Katalin véleménye szerint például reflux biztosan, amelynek 311 311 Dr Perényi József: A divat, mint az emberi test eltorzílója. Budapest, 1885. 59. 11 Dr. Tauszk Ferenc: A női ruházat. In: A nő és a társadalom. 1907/12. 199. 32 Dr. Jaeger Henrik: A ruházkodás egészségtana. Budapest, 1910. 91. 33 Dr. Móczár Katalinnal készített interjú alapján. (2010.03.12.) 34 Dr. Móczár Katalinnal készített interjú alapján. (2010.03.12.)
