Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 218-221. (Budapest, 2012)
TANULMÁNYOK - Szentesi Réka: A fűzőviselet egészségügyi következményei
SZENTESI R.: A fűzőviselet egészségügyi következményei 81 elhasznált vért. Ez a jelenség lehetett, amelyet a 19. század orvosai vérpangásnak, vártódu- lásnak neveztek. Azonban a doktornő elmondása szerint az orr és a gége, illetve a mandulák megbetegedéseit inkább a már tárgyalt reflux-betegség okozhatta, amelynek során a gyomorsav kimarta azokat. A siketség és az emlékezőképesség elvesztése azonban túlzásnak minősül. A nők egészsége A fűző-ellenes harcot gyakran társadalmi kérdésnek tekintették, és egybekötötték azzal a felfogással, hogy a nők egészsége az emberiség fennmaradásának a kulcsa. A nemzőszervekre valóban veszélyt jelentett a rendszeres szoros fűzés. A 19. században igen gyakori betegségnek számított a méhsüllyedés, elsősorban a sokszoros szülés miatt. A nyomás, amit a fűző gyakorolt az alhasi szervekre csak tovább ronthatta és valószínűleg rontotta is ezt az állapotot. A méhet tartó izmok sokszoros szülés után elsorvadhattak, a szeméremrésen keresztül a méh akár ki is csúszhatott.44A méhsüllyedés kezelésére pesszáriumszerű gumi szerkezetet használtak, amely a hüvelybe felhelyezve a helyén tartotta a méhet. A dolog iróniája, hogy a pesszáriumot sokszor magához a fűzőhöz erősítették.45 Azok a nők, akik a terhesség ideje alatt fűzőt viseltek nagy veszélynek tették ki magukat és a magzatot egyaránt. Léteztek speciális terhességi fűzők is, de ezek gyakran azonosak voltak az éppen divatos modellekkel, ugyanúgy halcsontokkal és merev fém kapcsokkal ellátva. Ezek a fűzők még akkor is akadályozták a méhfal természetes növekedését, ha csak kissé voltak befűzve, amelynek következménye lehetett a koraszülés, vagy a nehéz szülés. Steele rámutat, hogy lehettek olyan esetek, amikor egy nő el akarta rejteni terhességét a fűző segítségével. Az sem kizárt, hogy a szoros fűzőt magzatelhajtóként is használták.46 Ha egy nő, aki hosszú évek óta szoros fűzőt viselt, még ha terhessége idejére mellőzte is azt, medencecsontjának összeszűkülése miatt igen nehéz szülésen mehetett keresztül. Ráadásul, ahogy a Magyar Természettudományi Társulat adjunktusa, Tellyesniczky doktor kimutatta, a magzatot ért legkisebb nyomás is eltéréseket okozhatott a normális fejlődéstől.47 Gyanakvásra ad okot, hogy a női hisztéria kiváltó okaként is a fűzőt nevezték meg.48 A hisztéria jelensége évszázadokon át vitatott volt. Szénái Gábor tanulmányában rámutat, hogy a félrefordítások és a szájhagyomány útján való terjedés miatt él az a közhiedelem, amely szerint az ókori orvosok a méh vándorlásának tudják be a hisztériás tüneteket.49 * A hisztéria az ókor orvosainak azt jelentette, hogy a beteg panaszai a méh betegségével vannak kapcsolatban. 1603-ban jelent meg Edward Jorden írása: Rövid értekezés az anyaméh fulladásának nevezett betegségről, amelyben azt írta, hogy a méh megbetegedése az artériákon, vénákon és 44 Dr. Móczár Katalinnal készített interjú alapján. (2010.03.12.) 45 Steele, Valeric: The Corset, A Cultural History. New Haven, London, 2007. 76. 46 uo. 47 Közli Dr. Thanhoffer Lajos: Anatómia és divat. Budapest, 1901. 116. 48 Leighton, John: Maclre Natura Versus the Moloch of Fashion. London, 1874. 72. http://www.archivc.org/ strcam/madrcnaturavcrs001eiggoog#pagc/n76/modc/l up (letöltés: 2010.03.05.) 44 Szendi Gábor: A konverziós hisztéria fogalmának rövid története és ncurobiológiai modellje. In: Psyhiatria Hungarica 2004/ 19. 2-3.
