Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 218-221. (Budapest, 2012)
TANULMÁNYOK - Szentesi Réka: A fűzőviselet egészségügyi következményei
82 Comm, de Hist. Artis Med. 218—221 (2012) idegeken keresztül hat az agyra, és ezáltal okoz pszichés zavarokat. Már 1664-ben Robert Boyle megállapította, hogy a hisztériának semmi köze nincs a méhhez, hanem az agy betegsége és férfiaknál is előfordulhat,50 mégis még a 19. században is orvosi talánynak számított. Ekkor ugyan már elfogadták, hogy az elme hathat a testre, de csak testi megbetegedésekben tudtak gondolkodni. A hisztériás betegség vizsgálatával az orvosok az orvostudomány korlátaiba ütköztek: a hisztériát nem szervi elváltozás okozta, de mégis voltak testi tünetei.51 Mivel kimutatták, hogy a szoros fűzés nagy nyomást gyakorol a méhre, számukra nyilvánvaló lehetetett, hogy a hisztéria tünetei is ezért jelentkeztek. Vári Sándor tanulmányának értelmében az orvosok a 19. század végén jóval többet foglalkoztak a hisztériával, mint más idegbántalmak- kal, amelynek az lehetett az oka, hogy „minden kor feltalálja a maga betegségeit [...] és sok olyan pszichoszomatikus betegség említhető, melyet kifejezetten a társadalmi konvenciók hoznak létre.”52 Ma már a hisztéria mint betegség nem létezik. Mindezek ellenére elképzelhető, hogy a nem megfelelő légzés állt a hisztéria, idegesség háttérében, amely eleve rosszullétet, pánikot kelt. Fűzőben, ahogy fentebb tárgyaltam, kevesebb levegő jut a tüdőbe, viselője képtelen mély levegőt venni, ehelyett a lélegezés apró, pihegő levegővételből áll, amely idegességet, légszomjat, pánikrohamot okozhat.53 Halálesetek Azon túlmenően, hogy a fűző viselete minden bizonnyal kényelmetlen volt és voltak bizonyos káros egészségügyi hatásai, a 19. század orvosi irodalma gyakran írt szoros füzés- okozta halálesetekről. Dr. Thanhoffer Lajos, aki szerint „erősen fűzni magunkat merénylet ”54 az Anatómia és divat című kötetben közölte egy, a véleménye szerint szoros fűzés következtében elhunyt nőnek a fényképét. A doktor leírása alapján a has kettéosztódott, a belső szervek, a szív, a máj a gyomor, a belek eltolódtak a helyükről. Az egyes szervek nem voltak képesek rendes működésre. A leírás alapján a májon a bordák már említett mély lenyomatát is látni, de ez sajnos a fotón nem látszik. A képen viszont tisztán kivehető, hogy a hölgy teste erősen eltorzult. Alkatához képest a dereka 10-15 centiméterrel vékonyabb a kelleténél. A második fotón jól látszik, hogy belső szervei eltolódtak a helyükről. Bár nem bizonyítható, hogy a hölgy valóban az erős fűzés következtében hunyt el, de az kétségtelen, hogy esetében komoly testi elváltozásokat okozott. Elképzelhető, hogy a szervek hiányos működése miatt gyengült le a szervezetének védekezőképessége. Dr. Móczár Katalin elmondása szerint a már meglévő betegségek szövődményeit súlyosbíthatta a szoros fűző viselete, szélsőséges esetekben előfordulhatott, hogy halált is okozott. Az elferdült, esetleg elrepedt bordacsontok megsérthették a mellhártyát, amely komoly következményekkel, esetekben halállal is járhatott. 51 Vári Sándor: A női hisztéria Budapesten az 1880-as években. In: Buksz 1999/2. 174-183. 52 uo. 53 Dr. Móczár Katalinnal készített interjú alapján (2010.03.12.) 54Dr. Thanhoffer Lajos: Anatómia és divat. Budapest, 1901.89.
