Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 218-221. (Budapest, 2012)
ADATTÁR - Pásztor Emil: Kiegészítések "A koponya anatómiája" című cikkhez
192 Comm, de Hist. Artis Med. 218—221 (2012) ta, de néha szemészetből is tartott előadásokat. Előadásait a kötelező latin nyelven tartotta, viszont ismerve a nyelvi problémákat egy latin nyelvű összefoglaló anatómiát írt: Primae lineae anatomes in usum praelectionum. A csupán 309 oldalas munka nagy segítség volt a diákok tanulásának megkönnyítésére. Tanulmányát azzal a megjegyzéssel még az Egyetem főigazgatójának is megküldte, hogy már nem vagyunk teljesen a külföldre utalva az egyetemi oktatásban. „Kiűzetnek a méregkeverő kuruzslók. " írja kísérő levelében. Plenck nagyon tömören és a lényeget kifejezően írja az anatómiáról „ Az anatómia az emberi test szerkezetét mesterien összerótt alkotó részeire bontja”. Huzella Tivadar (1886-1950) 1921-től a debreceni Tisza István Tudományegyetem Anatómiai Intézetének volt tanára. 1932-ben a Pázmány Péter Tudományegyetem Orvoskar II. Anatómiai Intézet vezetőjének hívták meg. Egy év múlva már egy nagyon jelentős munkája jelent meg: Általános biológia, az orvostudomány alapjai az élettudományban. (Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat, Budapest, 1933). Huzella ezen könyvét a hazánkban elsőnek írott és megjelent biológiai szakkönyvnek tulajdonítjuk. 105 ábra és nagyszámú szakirodalmi közleményre hivatkozva megfogalmazza, hogy a biológia egy nagy központi gyűjtő tudomány, amely az élőlények összességére vonatkozó ismeretek összefoglalása. Ilyen elvi alapokon Biológiai Kutatóállomást létesített Gödön, amelyet anyagilag is támogatott. Biológiájában a következő témaköröket tárgyalja: az élet és halál, a növekedés, a sejtanyagcsere, a mozgásjelenségek, az ingerlékenység, a szaporodás, az öröklés, a regeneráció, a transzplantáció, az alkalmazkodás. Tudományos munkássága és nemzetközi elismertsége megadta az alapot arra, hogy az Anatómiai Társaság (a világ egyik legnagyobb tudományos egyesülete) 1939-évi kongresz- szusát Huzella szervezésével hazánkban rendezzék. A kongresszus legjelentősebb és legnagyobb sikerű előadása Huzella kongresszust-záró előadása volt: A sejttan és a sejtek közötti struktúra. A nagy sikerű előadás néhány év múlva nyomtatásban is megjelent: A sejtközösség szervezete, az intercelluláris elmélet és az intercelluláris kórtan megvilágításában (Egyetemi nyomda, Budapest, 1942). A katonai és az orvosi etika egymással szembenálló vitájához Huzella egy közel 200 oldalas monográfiában fejti ki humánus nézeteit: Az orvosi szociológia vázlata címmel (Bp., Eggenberger Könyvkereskedés, 1923). Az orvostudomány megkísérli a betegségeket gyógyítani azon filozófiával szemben is, amely a betegséget természeti törvénynek tekinti. Törő Imre (1900-1993) A Debreceni Egyetem Anatómiai és Biológiai Intézetét 1950-ig vezette, mikor meghívták a Budapesti Szövet és Fejlődéstani Intézet igazgatójának, Huzella professzor utódaként. 1971-ben nyugdíjba vonult, de tudományos tanácsadóként továbbra is nagyon aktívan dolgozott. Megszervezte az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet morfológiai osztályát és az MTA biológiai osztályát. Több alkalommal volt az Egyetem dékánja vagy rektora. Még adjunktus korában, 1936-ban írta meg egyik jelentős munkáját: Az ember fejlődésének alapvonalai címmel. A könyv kritikája Huzella szavaival így hangzott „ a szövette
