Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 218-221. (Budapest, 2012)
KÖZLEMÉNYEK - Szmodits László: Diósszilágyi Sámuel (1882-1962) főorvos életútja és az "Orvosi intelmek"
110 Cumm. de Hist. Artis Med. 218—221 (2012) A kis füzetben közel nyolcvan aforizmát, intelmet olvashatunk. Ezek legnagyobb része az orvos és a beteg kapcsolatára utal. De az orvostudomány, a gyógyszerészet is jelen van közöttük. Ezek között több humoros gondolattal is találkozhatunk. A teljesség idénye nélkül közöljük őket: ,, Mindnyájan gyengék és esendők vagyunk. Intelmeket, tanácsokat adunk egymásnak, —pedig ma-gunk is nagyon rájuk szorulunk. ’’ ,,A nagy német belgyógyász: Kussmaul hat szóban sűrítette össze a jó orvos fogalmát: Klar denken, warm fühlen, ruhig handeln. — Kell ehhez kommentár? Nem szavakra — cselekedet-re, szívre van szükség. " „ Gyógyítani csak tudással lehet, de csakis ezt. A szenvedő ember szimpátiáját megszerezni és ezzel prakszist megtartani csak szívvel és lélekkel lehet. ” „ Bámulatos, hogy milyen hibás némely meghatározásunk. Életveszélyes betegségben szenved, — hallani úton-útfélen. Holott nem a betegség forog veszélyben, hanem az — egészség ”. ,, Laikusok előtt ne beszélj orvosi témákról. De ha már beszélsz, minden második szabad idegen szó legyen. így legalább sokan azt hiszik, érted a dolgokat. ” „Gyógyítani a legszebb érzés a világon. És a betegünket meggyógyítani a sikernek olyan érzése, amiről a külvilágnak fogalma sem lehet. Ezt csak mi orvosok magunk érezzük a maga teljességében. ’’ ,, Sok ember már a diagnózistól meggyógyul. Sokan meg a diagnózisba betegednek bele. De legtöbb embert a diagnózis hiánya teszi beteggé. ” „Betegeidet pedig ne igen avasd be a műhelytitkaidba. Manapság amúgy is mindenki orvos és elképzelni is rossz, hogy mi lesz akkor, ha még a magad egyéni titkait is elárulod. Ne légy állandó népszerű orvosi tanácsadó. " „ Mit csinálsz, ha nem biztos a diagnózisod és a beteg a diagnózisért gyötör? — Sokszor jó, ha meghagyod a betegedet a bizonytalanságban, mert tulajdonképpen senki sem akarja tudni, hogy mennyire beteg, csak mutatni akarja, hogy nem gyáva. Sokszor még akkor is jobb biztos diagnózist mondanod, amikor az még bizonytalan, mert ez megnyugtatja — a beteget. És ez nagy áldás. " „ Meggyógyítani csak azt lehet, aki maga is gyógyulni akar. A náladnál „ okosabb ” és mindig mást akaró betegekkel szemben bizony te maradsz alul, — ha kellő időben ki nem térsz előlük. Kerüld el az ilyen betegeket, mert sohasem fogod meggyógyítani őket. ” „Ne értekezz feleslegesen beteged előtt annak betegségéről. Főleg ne nagyon ijesztgesd a halállal. Mert alapjában véve senki sem akarja tudni, hogy mennyire beteg és mert — és főképpen — mindenki fél a haláltól. Talán még te is. Sokkal jobb a pácienseknek, ha minél kevesebbet tudnak a bajukról. ’’ „ Minden orvosságnál többet ér a reménység. Ha arcodról, szavaidból nem csillan ki a várva-várt reménysugár, beteged élete a legnagyobb kockán forog. " „ Csak emlékedbe idézem, — hogy ha beteged meggyógyult: az Isten segítette meg és ha meghalt: te tetted a sírba. ” A gyógyítás és a honorárium (paraszolvencia) témaköre sem maradt el az intelmekben. Megfigyelhető, hogy milyen találékony humora van a főrvosnak: „ Betegeink képezik a könyveinket, — mondja Paracelsus. Ma így fejelnénk meg ezt a mondást: Betegeink képezték betétkönyveinket." „ Orvosi gyakorlatodat alapítsd inkább a szegény emberre, aki — ha keveset, de —fizet és ne a gazdag emberre számíts, aki csak ígér, — de adós marad. "
