Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 218-221. (Budapest, 2012)
KÖZLEMÉNYEK - Szmodits László: Diósszilágyi Sámuel (1882-1962) főorvos életútja és az "Orvosi intelmek"
SZMODITS L.: Diósszilágyi Sámuel (l882-1962) főorvos életútja 107 tüdőbeteg osztálya. A fertőző betegségek (diftéria, skarlát) kóroktanával is sokat foglalkozott. Egymás után jelentek meg a szakdolgozatai és a tudománynépszerűsítő cikkei a Budapesti Orvosi Újságban, a Magyar Orvosi Archívumban, a Magyar Kórházban, az Anya és Csecsemővédelemben, a Magyar Orvosban és a Therápiában. Volt egy gyógyszerkülönlegessége az angina pectoris ellen. A Dincardint a Hajnal Miklós makói Őrangyal gyógyszertárában forgalmazták. A mite és forte hatáserősségü tabletták digitálist, scillaet, (medvehagyma), strophantint, teofillin-natrium acetátot és ephedrinium chloratumot tartalmazott. Megalakult 1920. november 27-én a Az Országos Stefánia Szövetség makói csoportja. Az elnök Tarnay Ivor főispán, az ügyvezető igazgató pedig dr. Diósszágyi Sámuel lett. Ennek célja az anya- és a csecsemővédelem országos szolgálata volt a csecsemőhalandóság csökkentése érdekében. Sajnos a Szövetség később pénzügyi gondokkal küszködött, ezért hangversenyek rendezésével próbálkoztak. A legrangosabb művészek, így Bartók Béla, Dohnányi Ernő, Fischer Annie, Hubay Jenő zongoraművészek, Basilides Mária kamaraénekes, Anday Piroska, Balla Gabriella, valamint Závodszky Zoltán énekesek léptek fel igen nagy sikereket aratva. Móra Ferenccel még az I. világháború előtti években ismerkedett meg. Móra Makón és a környékén gyakran végzett ásatásokat. Móra ekkor Diósszilágyi házában, Espersit János neves ügyvéd, politikus és lapszerkesztő klasszicista stílusú házában szállt meg. Nagyon jó barátságban voltak egymással. Móra egy alkalommal, 1921-ben a Stefánia Szövetség égisze alatt egy Petőfi-esten felolvasta az Aranyszőríi bárányt. Móra Ferenc 1934-ben halt meg, aki előzőleg már sokat betegeskedett. Diósszilágyi lakása nemcsak orvosi rendelő, hanem még kulturális központ is volt. Ezért nemcsak Móra, hanem mások is a páciensei voltak. Ezért a halála után többször felidézte Móra emlékezetét. A Makói Friss Újságban 1935-ben jelent meg a Móra Ferenc, a tiszteletbeli makai című írása. Majd 1938-ban egy külön kötetet is írt róla.8 Juhász Gyula neves magyar költő 1913-1917 között a makói Csanád vezér (ma József Attila) főgimnáziumban tanított. Később az 1920-as években többször járt Makón Diósszilágyi Sámuel vendégeként. Minden egyes alkalommal az Espersit-házban szállt meg. Többször olvasta fel a saját verseit kulturális rendezvényeken és az Otthon kávéházban az érdeklődő vendégeknek. József Attila 1905-től a makói főgimnáziumban tanult. Diósszilágyi anyagilag is segítette őt. De akkor még nem ismerte a költői hajlamát. Az 1920-as évek elején a már jelentős költő Espersit Jánosnál olvasta fel az újabb verseit. Ezek Diósszilágyinak is nagyon tetszettek. Orvosként pedig a betegségeit is ő kezelte. Dióssszilágyit nagyon érdekelte a színházművészet. Szívügye volt Makón a Hollósy Kornélia Színház. A 19. századi neves művésznőről minden sajtóközleményt és visszaemlékezést elolvasott és valamennyi levéltári adatot is felkutatott. Egy négyszáz oldalas kéziratot írt ezek felhasználásával. Ő nevezte először őt a nemzet csalogányának, Bajor Gizi előtt. Két könyve jelent meg róla: Hollósy Kornélia és a magyar opera a szabadságharc éveiben (1935), Amikor a ,, magyar csalogány” dalolt Bécsben. (1938) 1944 őszén nem menekült el a szovjet csapatok közeledtekor. Mint az egyetlen főorvos, a vezetés nélkül maradt kórház irányítását a legnehezebb időszakban is jól ellátta. Amikor 1945-ben a városi főispán a kórház igazgató főorvosává nevezte ki, igen nehéz körülmé8 Tóth Ferenc: i. m.: 19.
