Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 218-221. (Budapest, 2012)
KÖZLEMÉNYEK - Szmodits László: Diósszilágyi Sámuel (1882-1962) főorvos életútja és az "Orvosi intelmek"
106 Comm, de Hist. Artis Med. 218—221 (2012) gédorvosa volt. Katonai szolgálatát innsbrucki katonai kórházban töltötte. Makón telepedett le 1908.szeptemberében, ahol magánorvosként működött. Majd 1913. augusztusától Makó városi kerületi orvos lett. Részt vett az I. világháborúban, mint a császári-királyi I. számú huszárezred főorvosa, majd orvosfőnöke. Hadirokkantként 1916/17-ben a fővárosi 17. helyőrségi kórház röntgenológusa volt. A háborús szolgálataiért a Signum Laudis II. osztályú vöröskereszt kitüntetést nyerte el. Megszervezte 1918-ban, az őszirózsás forradalom idején az Országos Radikális Párt makói szervezetét. Az 1918. decemberi alapító közgyűlésen a párt helyi elnökévé dr. Diósszilágyi Sámuelt választották meg, a titkár pedig Pénzes Zoltán lett. 1919-ben, a román megszállás idején rövid időre elfogták és túszként Ungvárra került.6 1920. június 1-én a makói, Csanád megyei kórház belgyógyászatára osztályvezető főorvossá nevezték ki, melyet 41 éven keresztül, 1961-ig töltött be. Nevéhez fűződött a kórházi laboratórium és a röntgen vizsgáló szervezése és felállítása. Ellátta még 36 éven át a Szeged-Csanádi Vasút főorvosa tisztséget is.7 Dr. Diósszilágyi Sámuel Az osztály hatáskörébe tartozott abban az időben a tüdőbetegek ellátása. Diósszilágyi ezért megszerezte a röntgen- és tüdőgyógyász szakképesítést is. A tüdőgyógyászat terén a légmell-betegséget(pneumothorax) nagyon eredményesen kezelte. Egy erre alkalmas készüléket szerkesztett Szakáts Gáborral. A találmányukat sikeresen szabadalmaztatták. A német Acuform cég 1936-ban kezdte meg ennek a gyártását6. Rendkívül fontosnak tartotta, hogy a tüdővész ellen intézményesen is védekezzenek. Megyei törvényhatósági tagként 1935-ben indítványozta egy tüdőbeteg-gondozó intézet felállítását. így jött létre a kórház 6 Tóth Ferenc: Emlékezés Diósszilágyi Sámuelre. Makó, (1982) 7. 7 Tóth Ferenc: i. m. 8-9.