Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 218-221. (Budapest, 2012)

KÖZLEMÉNYEK - Szmodits László: Diósszilágyi Sámuel (1882-1962) főorvos életútja és az "Orvosi intelmek"

DIÓSSZILÁGYI SÁMUEL (1882-1962) FŐORVOS ÉLETÚTJA ÉS AZ „ORVOSI INTELMEK”

SZMODITS LÁSZLÓ

A 20. századi Makó jelentős szerepet vállalt az egykori Csanád, majd a trianoni békeszerződés után (1920. VI. 4.) Csongrád vármegye kulturális életében. így a megyében működött neves írók és költők, Tömörkény István, Móra Ferenc és Juhász Gyula nagyot alkottak a település szellemi élete kibontakozásában. József Attila 1920-tól a makói gimnáziumban tanult és nyaranta itt dolgozott1.

Diósszilágyi Sámuel (1882-1962) nagyapja, Szilágyi Sámuel (1827-1896) béresként szolgált a jó módban lévő makói Diós családnál. Az egykori béreslegény a gazda lányával, Diós Sárával (1826-1893) kötött házasságot. Apja, Szilágyi Sándor (1856-1921) is nagyon eredményesen gazdálkodott kétszáz holdon. Anyja Szabó Viktória volt. Ebből a házasságból négy gyermek született. Az orvos Sámuelnek gépészmérnök, kereskedő és gyógyszerész-feleség voltak a testvérei. A Diós és a Szilágyi család leszármazottjai 1899-ben felvették a Diósszilágyi nevet.

Sámuel 1882. március 20-án született Makón2 3 de Gulyás Pál1 2 3 4 és Szállási Árpád5 szerint március 27-én jött a világra. (A Semmelweis Egyetem Levéltárában hiányoznak a helyes időpontra vonatkozó adatok). Az eleven eszű fiúcska a helyi tanyaiskolában végezte az elemi iskolát. Majd a makói főgimnáziumban folytatta a tanulmányait, ahol 1901-ben érettségi vizsgát tett. A humán érdeklődésű érett fiatalember a fővárosba költözött és beiratkozott a Magyar Királyi Tudományegyetem orvosi karára. Medikusként főleg a farmakológia érdekelte, de a beteg emberek gyógyítását is szorgalmazta. Itt az egyetemen 1906-ban orvosdoktori oklevelet szerzett.

Sámuel bent maradt az egyetemen, mert a nyelvtudása birtokában a kutatás is vonzotta. Dr. Bókay Árpád egyetemi tanár gyógyszertani intézetében előbb gyakornokként, majd tanársegédként működött 1907-ig. Az egyetemi évei alatt kapcsolatba került a Galilei Körrel és eljárt néhány előadásra. Az első tudományos munkája a higany hatása a nitrogén kiválasztására irányult, melyről az Magyar Orvosi Archívumban jelent meg 1908-ban az első cikke. Tanársegédi munkája után a fővárosi Szent László, majd a Szent István kórház se1 Szállási Árpád: Diósszilágyi Sámuel (1882-1962), az írók orvosa és az orvosok írója. Orvosi Hetilap, (1982) 34. szám,

2 Magyar Életrajzi Lexikon. IV. kötet, (1991) 191-192.

3 Új Magyar Életrajzi Lexikon. II. kötet, (2001) 174.

4 Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Új sorozat. IV. kötet, (1943) 815-816.

5 Szállási Árpád: Diósszilágyi Sámuel (1882-1962), az írók orvosa és az orvosok írója. Orvosi Hetilap, (1982) 34.

szám