Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 214-217. (Budapest, 2011)
TANULMÁNYOK - Horváth Zsuzsanna: Dosztojevszkij epilepsziás tapasztalatai és epilepszia-ábrázolásai a mai neurológia tükrében
Horváth Zs.: Dosztojevszkij epilepsziás tapasztalatai 79 mint Zschokke Stunden der Andachtja (Az ájtatosság órái). Poluektov atya hittanórái után Fjodor Mihajlovics mindig sokáig elbeszélgetett vallástanárával. Mindez annyira feltűnt tanulótársainak, hogy elnevezték Fotyij barátnak. Természeténél fogva nyugodt volt, hidegvérű, s nemigen vett részt társai örömeiben, szórakozásaiban. ”25 Bizonyíthatóan létezik (bár meghatározása nem pontos) egyfajta temporális lebeny epilepszia személyiségi szindróma, amelyet mély érzelmek, komoly, rendkívüli etikai és szellemi érdeklődés és a rohamok közötti beszédzavar jellemez. Bear és Fedio találtak tipikus rohamok közötti jegyeket temporális lebeny epilepsziával élő betegeknél. Esetükben mély vallásosságról, eufóriáról, depresszióról, íráskényszerről, a moralitás hiányáról vagy túlzott moralitásról, filozófiai kérdések iránti érdeklődésről, az átlagostól eltérő szexuális viselkedésről, paranoiáról, bűntudatról és az érzelmek átalakulásáról beszélhetünk. Dosztojevszkij írásai is egyértelműen és tudatosan tartalmaznak vallási, erkölcsi, filozófiai és érzelmi problémákat, és sokat foglalkoznak a bűntudat kérdésével is. Miskin herceg A félkegyelműben sok közös tulajdonságban osztozik alkotójával, többek között az orosz nép szeretetében, az orosz orthodox egyházba vetett mély hitében, melankóliájában, boldogságot jelentő aurákban és grand mal rohamokban. [BAUMANN ET AL, 2005] D) Pedantéria, hipermoralitás, humortalanság Ezek a tulajdonságok szinte mind jellemzőek Dosztojevszkijre. A napirendtől való eltérés mindig nagy hibának számított a család életében, a precizitás is igen fontos volt az írónak. Hipermoralitása regényeiben egyértelműen megjelenik. Egy-egy roham után pedig mindent gúnyolódásnak ítélt, humorral ritkán lehetett felvidítani őt. Egyes vélemények szerint Dosztojevszkij betegsége megjelenik írásképében, nyelvezetében és stílusában is, mely kapkodó, feszült és lobbanékony. Hosszú és bonyolult kifejezéseket használ, keveri a hétköznapi szavakat a hivatalos, publicisztikai, tudományos és idegen szavakkal. Aztán egyszercsak nagyon rövid, hiányos (elliptikus) mondatokra vált. Kedvenc szava a „hirtelen”, „egyszercsak” (vdrug). Regényeiben nagyon sok esemény kezdődik hirtelen, bármiféle előkészítés és magyarázat nélkül - éppúgy, mint a rohamok. Szóismétlései úgy hatnak, mintha a szavak görcsben rángatóznának. írásképe kínosan pedáns, teleírja a lapot, kitölt minden leütést a papíron. írásaiban gyakran foglalkozik morális, etikai vagy vallásos kérdésekkel. [BAUMANN, 2005] Ez természetesen nem jelenti azt, hogy Dosztojevszkij regényeit átgondolatlanul és elképzelés nélkül írta volna meg. A hirtelen eseményeknek minden bizonnyal dramaturgiai szerepet szánt az író, és nem a saját rohamait akarta ilyenformán is megjeleníteni. 3. Dosztojevszkij epilepszia - ábrázolása Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij, mint már a tanulmány előző részeiből többször is kiderül, több regényében is megjelenít epilepsziás karaktereket. Egyik korai munkájában, A háziasszony (A gazdasszony) című 1847-es művében az ördögi személyiség, Murin az epileptikus, aki egy alkoholmámoros pillanatában, roham közben gyilkosságot követ el. Az 25 Istenkereső, pokoljáró (1968) 24.
