Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 214-217. (Budapest, 2011)
TANULMÁNYOK - Horváth Zsuzsanna: Dosztojevszkij epilepsziás tapasztalatai és epilepszia-ábrázolásai a mai neurológia tükrében
70 Comm, de Hist. Artis Med. 214—217(2011) Ekkoriban feltűnően kedves hangvételű leveleket írtak édesapjuknak, tehát a fiúk kapcsolata apjukkal nem volt ridegnek mondható. „Pétervár, 1837. július 3. M. A. Dosztojevszkijnek Drága jó Apuska! Levelét megkaptuk. Amilyen ritkák, éppoly drágák nekünk e levelek... Drága jó Apuska, legyen szíves, írja meg, meddig marad Moszkvában. Úgy gondolom, hogy Apuska most szüntelenül aggodalmaskodik értünk! Mivel tudjuk mindezt meghálálni!... Dosztojevszkij, miután bátyja másik iskolába került, nem nagyon barátkozott senkivel, inkább magányosan töltötte napjait, zárkózott személyiség volt. Jellemére egyik nevelője, A. I. Szaveljov így emlékezik vissza: „...F. M. Dosztojevszkij... tetteiben, hajlamaiban, szokásaiban olyannyira nem hasonlított társaihoz, annyira egyéni és eredeti volt, hogy eredetileg mindenki különcnek, furcsának vélte... mindenkor szerényen viselkedett, katonai kötelességeit fegyelmezetten teljesítette, tanulmányaiban is kifogástalan előmenetelt tanúsított, de rendkívül vallásos volt...sosem lehetett őt látni az intézetben hetenként rendezett táncos összejöveteleken, ... "1 2 1839. májusának végén édesapját feldühödött jobbágyai agyonverték. (Bár újabb kutatások szerint agyvérzés végzett vele, de ezt Dosztojevszkij akkor nem így tudta.) [ROSSETTI, 2005] A család széthullása, mely édesanyja halálával kezdődött, itt véglegesen bekövetkezett. Kisebb testvéreit egy-egy rokon vette magához, ritkán látták egymást, így történhetett, hogy Fjodor a legszorosabb kapcsolatban Mihaillal maradt. 1841-ben tisztté avatták, 1843-ban pedig mérnökhadnagy lett. 1846-ban megírta a Szegény emberek című művét, ami a cenzúra miatt elég későn jelent meg, viszont nagyon jó kritikát kapott. Belinszkij, az orosz irodalom akkori nagy alakja új áramlatot fedezett fel benne, nevezetesen azt, hogy Dosztojevszkij nem szintézissel, hanem analízissel dolgozik, a dolgok és az emberi jellemek mélyére hatol. [TANULMÁNYOK, LEVELEK, VALLOMÁSOK, 1972] Még ebben az évben elkészült A hasonmás, melyet már kevesebb lelkesedéssel fogadtak. A Szegény emberek után Dosztojevszkij olyan műveket alkotott, melyek a kortársak ízlésének nem feleltek meg, utánzatoknak tartották azokat, így az író összeveszett a Belinszkij-köne\. A cári Oroszországban ekkortájt liberális fiatalok úgynevezett köröket alkottak, ahol filozófiáról és politikáról beszélgettek. Ilyen volt a Petrasevszkij-kör is, vélhetően a legszélesebb, de nem a legradikálisabb kör ekkor Pétervárott. 1849-ben azonban egy belügyminisztériumi besúgó működése nyomán letartóztatták tagjait, így Fjodort és Mihailt is. Mihailt hamar kiengedték, mert bebizonyosodott, hogy eljárt ugyan a megrendezett estékre, de az eszmékkel sokszor nem értett egyet. Fjodor Mihajlovicsot azonban először halálra ítélték, s már majdnem ki is végezték, amikor az utolsó pillanatban a cár megkegyelmezett neki és négy év kényszermunkára ítélte Szibériában. 20. századi kutatók azonban kimutatták, hogy 1 Dosztojevszkij müvei: Tanulmányok, levelek, vallomások (1972) 372. Megjegyzés: A nem feltüntetett fordítóknál saját fordítást használok - a szerző. 2 Istenkereső, pokoljáró; Kortársak Dosztojevszkijről (1968) 23-24.
