Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 214-217. (Budapest, 2011)
TANULMÁNYOK - Gaal György: Erdély iskolateremtő sebésztanára: Brandt József halála centenáriumára
Gaal Gy.: Erdély iskolateremtő sebésztanára: Brandt József 53 A sebésztanár és munkatársai Brandt József életpályája három évtizeden át összeforrt a kolozsvári egyetem és különösen az orvosi kar történetével. A legtekintélyesebb orvostanárok egyike volt, még sem töltötte be a kar dékáni székét. Minden bizonnyal többször is rá kerülhetett volna a sor, hiszen a karok évente választottak dékánt, s az illető a következő tanévben prodékánként szerepelt. A prodékánra alig hárult szerep, csak a dékán akadályoztatása esetén kellett intézkednie. Amikor az előző évi dékán távozott, meghalt vagy újra lett választva, akkor a prodékáni széket is választással töltötték be. így Brandt két tanévben (1878/79, 1891/92) is viselte a prodékáni tisztséget. A dékáni megbízatást valószínűleg ő maga hárította el, hiszen a Sebészeti kóroda” vezetése meg a magánpraxis nagyon lefoglalta. A rektori tisztséget, „méltóságot” viszont egy tanéven át viselte, s utána egy évig pro- rektor volt. A rektort - egymást követően - a karok javasolták. 1893-ban az orvosi kar képviseletében lett rektor. A tanévet egy nagyszabású, a szakmába vágó, de azért mások által is követhető székfoglaló beszéddel nyitotta meg szeptemberben az új rektor. Ennek szövegét az Acta I. füzete közölte, s különlenyomatban is megjelentették^'. Brandt székfoglaló beszédét A sebészet az orvosi tudományban címmel tartotta31 32. Ebben felvázolja szakja történetét az ókori egyiptomiaktól kezdve a görögökön, rómaiakon át az újkorig. Szól a borbélysebészekről és az 1731-ben felállított párizsi sebészeti akadémiáról, melyen már magiszteri fokozatot lehetett szerezni, említi a Bécsben 1780-ban felállított hasonló intézményt. A 18. századból kiemeli John Hunter szerepét, aki az empirikus és spekuláción alapuló sebészkedést tudománnyá teszi. A 19. század vívmányaiból hármat emel ki: narkózis, vérkímélés, aszeptikus sebkezelés. Ezek eredményeként született meg a modern sebészet. Befejezésül reményét fejezi ki, hogy az egyetem minden polgára a maga választotta szakot tovább fejleszti a haza javára. A kolozsvári egyetem minden évben megünnepelte május 29-ét, mint az egyetem- alapítás napját, ekkor volt a karok meghirdette pályázatok díjazása. Ennek elején is a rektor tartott megnyitó beszédet. Ezen hangsúlyozza: „Rég eltelt annak az iskolának a kora, amelyben csak a hagyományosan kapottat, s egyebet nem tanítottak és tanultak. Új teremtés, búvárkodás műhelyei állanak előttünk, amelyekben a tanítványok a nem csak tanító, hanem egyszersmind búvárkodó tanár művéhez a megfelelő épületköveket összehordják"33. A következő tanév elején először a leköszönő rektor tartotta meg beszámoló beszédét, mely a tanév minden mozzanatára kitért, s függelékeként statisztikai kimutatások, végzettek névsorai, a tanárok tudományos munkáinak jegyzéke is megjelentek. Brandt 1894. 31 Az egyetem történetének fő forrása, az egyetemi értesítő három sorozatban jelent meg: 1. Acta Reg[iae] Sci- entfiarum] Universitatis Claudiopol itanae Francisco-Josephinae. Beszédek. 1872-1944. Rövidítve: Acta: 2. A kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Almanachja 1872-1942. Rövidítve: Almanach: A kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Tanrendje 1872-1945. Rövidítve: Tanrend. 1887/88-tól az Almanach és a Tanrend összevonva félévenként jelent meg. 32 A sebészet az orvosi tudományban. Rectori beszéd, mellyel Dr. Brandt József orvos-sebésztudor, szemész- és szülészmeter, műtő, a sebészet ny. r. tanára, a sebészeti kóroda és mütőintézet igazgatója, az orvosi karnak 1878/9 és 1891/2-ben volt prodékánja, a m. kir. tudományegyetem e. i. rectora az 1893/4 tanévet megnyitotta. Különlenyomat az Egyetemi Acta 1893^1. évi I. füzetéből. Kolozsvár, 1894. 29 p. 33 Beszéd, mellyel Brandt József [...] az egyetemnek e. i. rectora az ünnepélyt megnyitotta. Acta anni MDCCCXCIII-XCIV. Fase. II. 6.
