Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 214-217. (Budapest, 2011)
TANULMÁNYOK - Gaal György: Erdély iskolateremtő sebésztanára: Brandt József halála centenáriumára
54 Comm, de Hist. Artis Med. 214—217 (2011) szeptember 16-i beszámolójából34 * kitűnik, hogy a tanév folyamán az egyetem új központi épületének egyik szárnya majdnem elkészült, s ígéret van a klinikák felépítésére is. A tanév folyamán 44 nyilvános rendes, 4 nyilvános rendkívüli, 2 helyettes, 9 magántanár, 3 magántanító és 1 előadó képezte a tanszemélyzetet. Az 1. félévben 644, a II.-ban 582 hallgatója volt az egyetemnek. Az orvosi karon 137 medikus és 19 gyógyszerészhallgató tanult. E beszéd után Brandt átadta tisztségét Meltzl Hugó német szakos professzornak, aki a bölcsészkarjelöltjeként vette át a rektori jelvényeket. Brandt munkásságát első sorban a „Sebészeti kóroda és műtő-intézet'' igazgatójaként fejtette ki. A kórház 1896 januárjáig a belügyminisztériumhoz tartozott, s ennek keretében osztályvezető főorvos volt Brandt besorolása. Elvileg más is vezethette volna a sebészeti osztályt. Mikor átvette a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium az Országos Karolina Kórházat, akkor váltak az osztályok klinikákká, s attól fogva a tanszék vezetője egyben a megfelelő klinika igazgatását is végezte. A század végéig az óvári épületben elhelyezett sebészeten egy, majd 1894-től két tanársegéd, egy-két, majd négy, végül hét-nyolc műtőnövendék, továbbá 1897-től egy másodorvos volt segítségére. Emellett egy, majd az új épületben már két szolga állt rendelkezésre. A műtőintézet keretében a már diplomás orvosdoktorok sebészeti képzést kaptak. Eleinte hullákon gyakorolták a műtéti eljárásokat, majd a professzor vagy a tanársegéd felügyeletével betegeken is. Elméletileg kétéves volt a tanfolyam, amelynek végén záróvizsgát kellett tenni. A műtőnövendékek sebész-műtői oklevelet kaptak. A gyakorlatban csak kevesen ülték ki a két tanévet, rendszerint két-három szemeszter után jelentkeztek vizsgára. Budapesten a két sebészeti tanszék mellett volt műtőintézet, a kolozsvári lett a harmadik. Felállítását már az első tanév folyamán maga Brandt szorgalmazta. A műtőnövendékek közül kerültek ki a tanársegédek illetve a másodorvosok. Az első, 1872/73-as tanév lelépő rektora, Berde Áron külön kiemeli: „Meg kell említenem, hogy az orvosi kar mellett egy műtőintézet felállítására indítvány tétetett, s dr. Brandt József ny. r. tanár két műtőnövendék számára sajátjából 300—300, összesen 600 Ft-ot áldozott a lefolyt tanévben. Dr. Brandt József tanár úr kezdeményezése oly nevezetes momentuma a lefolyt tanévnek, hogy nem tehetem, hogy e nyilvános számadásomban nyílt köszö- netemet a tanács nevében ki ne fejezzem" J5 1893-ban Brandt tanárkodásának 25. évfordulójának emlékére egy orvoskari alapítványt tett műtőnövendéki ösztöndíjra. Ennek leírása Brandt utolsó tanári évében így szól: „Brandt-alapítvány. Alapítója Brandt József dr. a sebészet ny. r. tanára az orvostudományi karban, aki tanárkodásának 25. évfordulója emlékére a helybeli egyetem sebészeti műtőintézetéhez kötött műtőnövendéki ösztöndíj alapítása céljából 1000 Ft. névértékű erdé- lyrészi magyar jelzálog-hitelbank-részvénytársasági záloglevelet tett le az orvoskari dékáni hivatalban. Ezt az alapítványt, és a netalán még hozzá csatolandó összegek kamatait tőkésíteni kell addig, amíg az évi kamat 1000 koronára emelkedik. Ekkor ebből az összegből a sebészeti 34 Beszéd, mellyel Brandt József [...] az egyetemnek 1893/4 tanévi rectora és 1894/5 tanévi prorectora a tudomány-egyetem kormányáról lelépett 1894. szeptember hó 16-án. Acta anni MDCCCXCIV-XCV. Fase. 1. 3- 48. 15Az egyetem története 1872/73-ban. Beszéd, mellyel Berde Áron [...] az egyetem e. i. rectora az egyetem igazgatásáról lelépett. Acta anni MDCCCLXXIII-LXXIV. Fase. 1. 14.
