Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 214-217. (Budapest, 2011)
TANULMÁNYOK - Bogdán Melinda: Gruby Dávid - egy orvostörténeti legenda
32 Comm, de Hist. Artis Med. 214—217 (2011) nagyobb kudarca az volt, amikor közhonvédként Magyarországon harcolt, s nem tudta megmenteni Petőfi Sándor életét. Ám nézzük a Müller-féle jelenetet, Gruby és Liszt párbeszédét. (Gruby Petőfit citál, Bem előre látja a jövőt, Liszt csodálkozik): „ Én fegyverrel akartam szolgálni a hazámat. Bem maga mellett tartott és a fehértemplomi ütközet előtt rámbízta Petőfit.- Petőfi Sándort? - kiáltott fel Liszt.- Ót. Bizonyára tudja, hogy Petőfi közvetlenül az ütközet előtt érkezett a táborba és Bem mindenképpen el akarta őt távolítani. Nem sikerült. Petőfi, majdnem azt mondhatnám: ragaszkodott hozzá, hogy ott essen el, a harc mezején. Bem akkor magához hivatott és így szólt: »Rád bízom Petőfit. Ó nem ismer téged, nem tudja, ki vagy, nem tudja, hogy orvos vagy. Légy állandóan a közelében s ha megsebesül, azonnal nyújts néki segítséget. Legyen gondod rá, hogy amint lehet, elvigyék a tűzvonalból. Neki nem szabad elpusztulnia...«- S ön látta őt elesni?- Nem láttam. Én sebesültem meg előbb, még pedig súlyosan. Csak napok múlva nyertem vissza az eszméletemet. Ezért nem tudtam teljesíteni a parancsot... ezért nem tudtam megmenteni azt az életet, amely mindnyájunknak a legdrágább volt... ”58 Miután elérték Gruby lakását, az orvos még gyorsan megmenti Vidor Hugót egy alma és a beleszúrt négy vasszög, meg egy kis párizsi séta segítségével, majd utóbb elhalálozik. A fejezet patetikus magasságokban ér véget (bár nem tudni, Müller hol olvashatta volna Gruby végakaratát, hiszen Le Leu is csak tartalmi ismertetést tart fontosnak, ami a szegény magyarországi rokonokat és a berendezés elárverezését részletezi59): „ Végrendeletében ezt olvassuk: »A szívem fölött egy kis sebhely van. Petőfi Sándorért kaptam.« Szíve fölé a köztársaság elnöke a becsületrend parancsnoki keresztjét tűzte. A kis sebhely azonban a becsületrend alatt is, élete végéig vérzett... ”60 Ezt a Jókaihoz méltó mesés történetet - melynek forrását Magyary-Kossa a Révai Lexikonban jelöli meg — szó szerint vette át Franki József a Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle 1962-es évfolyamában megjelent tanulmányában,61 62 63 sőt egyenesen ezzel vélte megfejteni a „titkot”: miért hagyta abba Gruby a tudományos kutatást. Ettől kezdve az immár tudományos ténnyé lényegült fikció oly szívósan tartotta magát, hogy még a Magyar Életrajzi Lexikonban és a Magyar orvoséletrajzi lexikonban is ezt olvashatjuk: „A szabadság- harc idején hazajött, Bem seregében harcolt, megsebesült. " illetve „A szabadságharc idején hazatért, rövid ideig Bem erdélyi seregéhez tartozott, meg is sebesült. "62 Az utódok szemében kis híján a Guszev kapitány státuszát elért Gruby - aki egyébként valóban szimpatizált a magyar szabadságmozgalommal, és a kortársak szerint több beszélgetésben jelét adta hazafias érzéseinek - a valóságban már csak azért sem jöhetett Magyarországra, mert nem hagyhatta ott kiterjedt páciensi körét. (Ebben az értelemben revideálta önmagát Bernard le Calloc’h is, a Lege Artis Medicinae - ben, 2000-ben megjelent cikkével kapcsolatban)6’. Ráadásul épp 1848-ban kapta meg francia állampolgárságát, sőt 1849-ben, a kolera58 Uo. 176. 55 Le Leu 1908. 271-278. 60 Müller 1942.180. 01 Frankl 1962.38-43. 62 Magyar Életrajzi Lexikon I. köt. ill. Kapronczay 2004. 125. 63 Bemard Le Cailoc’h szóbeli közlése, Párizs, 2008.
