Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 214-217. (Budapest, 2011)
TANULMÁNYOK - Bogdán Melinda: Gruby Dávid - egy orvostörténeti legenda
Bogdán M.: Gruby Dávid - egy orvostörténeti legenda 33 járvány idején felajánlotta szolgálatait a párizsi XI. kerület polgármesterének.64 Egy általa támogatott szegény magyarországi zsidó diák ugyancsak Gruby 1848-as párizsi jelenlétéről adott relációt.65 Miért hagyott fel Gruby a tudományos munkával? Az előbbiekben láttuk, hogy ezt Franki a szabadságharcban való részvétel fikciójával magyarázta. Viszont Hirschler (meg Korányi és Markusovszky) sokkal elfogadhatóbb magyarázatot talált még az 1858-as látogatáskor: „Az időveli örökös fukar kodás oka, hogy Gruby irigylendő sokaságu fölfedezései mellett sem ír vastag köteteket. ”66 Nem felejtkezhetünk meg Gruby személyiségéről sem, hiszen mindig újabb és újabb problémák iránt kezdett érdeklődni. Mindezek mellett azonban egy nagyon prózai tényt is figyelembe kell vennünk. A tudományos kutatásokat nem pusztán érdeklődésből, hanem szükségből is végezte, s nem véletlenül került Alfortba, az állatorvosi főiskolára. Hiába volt bécsi diplomája, nem rendelkezett praxis-engedéllyel (a kuruzslást a francia törvények szigorúan büntették). Bár nagyon sokakat már ekkor is sikerrel gyógyított, csak a legmagasabb arisztokrata és kormányzati körök, neves közéleti személyiségek ajánlóleveleinek köszönhetően kapta meg az engedélyt 1854-ben az orvosi gyakorlat folytatására francia földön.67 68 Ettől kezdve elapadnak a tudományos publikációk, s helyet adnak a jól fizető gyakorlatnak. (Gruby maga panaszkodik, hogy korábban a tudós társaságok versengtek kegyeiért, most semmibe veszik.) Gruby alakja a szépirodalomban? Gruby valódi életrajza is megérdemelne önmagában egy regényt. Azt gondolnánk, hogy a paciensi körébe tartozó sok literátor fel is használta modellként orvosa alakját. Ám a rengeteg, sokféle változatban idézett anekdotán, valamint a fentebb már idézett Teleki Emma- féle gyermekkönyv meséjén kívül csak egy irodalmi művet szoktak említeni, Alphonse Daudet regényét, a Les rois en exil-t.!,H Ennek utolsó fejezetében lép színre dr. Bouchereau (1116 skk 11.), aki megvizsgálja a száműzetésben élő kis Leopoldot, a trón várományosát. A dolog már csak azért is kézenfekvőnek tűnik, mert Daudet Gruby páciensei közé tartozott. Az öreg doktor alakja akár Gruby bizonyos vonásaiból is megformálódhatott volna, ám a cáfolatot sajnos maga a szerző írta meg, szépirodalmi alkotásainak keletkezéstörténetéhez fűzött kommentárjaiban (Histoire de mes livres). Eszerint, amikor 1879 augusztusában a tüdőbaját kezeltette Allevard-les-Bains fürdőhelyén, az egyik inhaláló csarnokban egy különös öreg orvossal találkozott, a marseille-i dr. Robertyvel. Ő adta az ötletet, hogy a regénybe beiktassa Bouchereau alakját.69 így irodalmi téren is egy újabb cáfolattal lettünk gazdagok. 64 Zimmer2008. 48. 65 Kisch 1954.217. 66 [Hirschler] XYZ 1859. 760, 67 Zimmer 2008.49. 68 Daudet 2. kot. 1990. 69 Uo. 1134-1135.
