Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 214-217. (Budapest, 2011)
TANULMÁNYOK - Bogdán Melinda: Gruby Dávid - egy orvostörténeti legenda
Bogdán M.: Gruby Dávid- egy orvostörténeti legenda 31 Iának írt egyik mesekönyvében.52 Az egyik elbeszélés A kis Ferenc, vagy az állhatatos tanuló címet viselte, s arról szólt, hogy egy tudásszomjas ifjú, apja ellenkezése ellenére, miként lesz önakaratából orvos. Az út megpróbáltatásai népmeséi hangulatot idéznek: „Mikor testvérei útravalóval kínálták, egyebet nem vett el, csak egy roppant nagy almának felét és egy darab kenyeret. (...) Éhes, fáradt volt, mikor falun ment keresztül, a nagy kutyák üldözték és mindenfelől megtámadták... (...) Vad kutyák támadták meg és csak botja volt minden fegyvere, de mind ezen kedvetlenségek mellett is folytathatta útját, mert a magyar vendégszeretetnél fogva a lakók mindenütt befogadták a tanulót és megvendégelték. ”53 Előbb Pestre megy, majd látva, hogy ott az oktatás színvonala nem megfelelő, továbbindul Bécs- be. Itt is rengeteg kalandja van, pl. elmélyülten tanul és nem veszi észre az idő múlását, éjjel bezárják a tanterembe. A sötétben ide-oda botorkál, „egy üveges szekrényben csontvázok voltak, betöri a setéiben az ablakot és a csont vázokba belé megy. Más helyt holt testbe akad, mely kinyújtott karral feküdt, azt leveri... ”54. A vérfagyasztó kaland vége az lesz, hogy ki akarják zárni az egyetemről, de tanára próba elé állítja, amelyen kitünően megfelel. Valamennyi diák őt követi. Azonban minden jóra fordul, s kiderül, hogy a kis Ferenc nem más, mint Gruby doktor. „A nagy hírű orvos Grubi sok ezernek menti meg életét”. A tanmese konklúziója az, hogy: „Az orvosnak nem csak a testet, hanem a lelket is kell néha orvosolnia, ezért oly üdvös emberismerettel bírni. Dicsőítést érdemel tehát azon önálló erélyes egyén, ki másnak segítsége nélkül vergődik oly magasra és róla el lehet mondani, hogy sorsának művésze volt. Akarjátok gyermekek, a legnagyobbat, a legbajosabbat is kiküzdhetitek, csak állhatatosak legyetek.”55 Sajnos nem tudjuk, miként adta Teleki Emma Grubynak a Ferenc nevet, (anyjából meg talán pedagógiai célból csinált nemes asszonyt); mindenesetre nyilván ennek hatására iktatta Szinnyei lexikonába a „ Gruby Dávid Ferenc” formát.56 Negyvennyolcas közhonvéd és Petőfi orvosa? Életéről a legkülönfélébb regényes történetek terjedtek el, ezeknek különösen az 1950-es és 1960-as években találjuk nyomát. Ha a forráskritika segítségével végigkövetjük az idézések sorát, remek példát kapunk arra, miként válik egy népszerű ismeretterjesztő könyvben található irodalmi fikció tudományos ténnyé azáltal, hogy immár egy tudományos lapban idézik. Az ezt követő cikket viszont már mindenki nyugodtan idézheti, hiszen szakfolyóiratból vette át. Müller Vilmos: Csodatévők c. könyve57 egyik fejezete, „A gyógyító dervis”, egy párizsi bohémtanyára vezet bennünket, ahol az egybegyűlt költők, művészek - többek között Heine, Chopin, Liszt - egy különös magyar orvosról beszélgetnek, aki mindenkit meggyógyít. A „dervis”, vagyis Gruby letelepszik közéjük, majd Liszt Ferenc hazakíséri. Útközben Gruby megvallja a zeneszerzőnek - mint magyar a magyarnak, - hogy élete leg52 [Teleki Emma] 1859. 13-21. A könyvek fő célja az volt, hogy a gyerekek ne felejtsenek el magyarul, s egyben tanulják meg a magyar történelmi és irodalmi hagyományt. 53 Uo. 14. 54 Uo. 19. 55 Uo. 21. 56 Szinnyei 3. 1521. hasáb. 57 MOller 1942. 167-180. A „gyógyító dervis” eredete nyilvánvalóan Max Nordaunál keresendő.
