Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 214-217. (Budapest, 2011)

TANULMÁNYOK - Bogdán Melinda: Gruby Dávid - egy orvostörténeti legenda

30

Comm, de Hist. Artis Med. 214—217 (2011)

zenészek közül Chopin, Liszt, az operaszerző Thomas stb. stb.), akik maguk is hozzájárultak a kép további formálásához. így lett belőle „csodadoktor”, sőt „gyógyító dervis”. Ez utóbbi Max Nordau42 találmánya, aki Grubyról írt nekrológjában rögtönzött szójátékot, a heulender Denvisch-bö\ („üvöltő dervis”) heilender Derwisch-t („gyógyító dervis”) képezve. Nyakatekert magyarázatában, a gyógyítás papjaként aposztrofálta az elhunytat (bár a dervisek valójában nem papok).

Bizonytalanság a születési hely körül és a családfoglalkozását tekintve

Már születési helyét is hibásan adta meg (s ismételte újra) több külföldi és hazai munka (legutóbb 1998-ban az Elet és Tudományban)', rendszeresen a Komárom megyei Kisbért említve42 43 a bácskai Kiskér (Backo Dobro Polje, németül: Kleinker) helyett. Az egyik legkorábbi hazai tudósítás, az Orvosi Hetilap 1858-ban Párizsból keltezett úti levele szerint, mely résznek Hirschler Ignác a szerzője, „ Gruby mint tudva van, Baján született”.44 A Jewish Encyclopedia pedig egyenesen Újvidéket (Neusatz) ír, s nem ez az egyetlen tévedés a szócikkben45 46. Mások ismét Nagyváradot46 és egyéb helyeket jelöltek meg. Szüleit hol szegény zsidó boltosnak, hol szegény földműveseknek mondják.47 (A földművesség azért sem valószínű, mert a falu lakossága tiszta sváb volt, Grubyék voltak az egyedüli zsidó família.)48 Gruby apja, Menachem Mendel (Gruby útlevele szerint Márkus) viszont tudott ími-olvasni (nyilván héberül is), 1841-ben jiddis nyelven fiához írt levelét Le Leu közölte francia fordításban.49

Ifjúkora és tanulmányai - Gruby, a mesehős?

Már Magyary-Kossa rámutatott arra, hogy Gruby életrajzírói különösen a gyermek- és fiatalkort tűzdelték tele valótlan történetekkel. Az ifjú Dávid nem gyalog ment Pestre, hanem apja barátjának, Schindler nevű kocsmárosnak a szekerén,50 azt a történetet pedig, hogy a szegény pincérfiú a tudásszomjtól hajtva rendszeresen belopódzik a piaristák gimnáziumába, s a folyosón, az ajtón keresztül hallgatja az előadást, a mesék birodalmába utalta51 - bár ahogy a későbbi életrajzok némelyikét olvassuk, hiába. Az igazi „folklorizálást” a kortárs Teleki Emma grófnő végezte el Párizsban, gyermekeinek, De Gérando Antoninának és Atti42 A pesti születésű Max Nordau, eredetileg Maximilian Simon Südfeld (1849 - 1923) orvos, író, újságíró, cionista politikus, 1880-tól Párizsban élt. A bécsi Neue Freie Pressét tudósította.

43 TETRY 1985. 1374. hasáb. Élet és Tudomány 1998:46. Krónika. Szerk. Kiss Csongor httn://www.sulinet. hu/eletestudomanv/archiv/1998/9846/kronika/kronika.html

44 [Hirschler] XYZ 1859, 757.

45 Singer - Haneman, Jewish Encyclopedia. (1901 - 1906) http://www.iewishencvclopedia.com/view. isp?artid= 45 8&letter=G&search=Grubv

46 Szinnyei 3. köt. 1894. 1521. hasáb; Venetianer 1922. 189. Megjegyzendő, hogy Magyary-Kossa Szinnyei adatairól méltán írta: ahány szó, annyi helytelen adat!

47 Ghinopoulo 1929,237.; Bartók 1932,483.; Tetry 1985, 1374; legutóbb Schneider és Török 2005, 112.

48 Magyary-Kossa 1995. 52.

4,LeLeu 1908. 121-125

50 Schindler később a frissen Párizsba érkezett Grubyt egy 500 frankos csekkel támogatta, (LE LEU 1908. 115.)

51 Magyary-Kossa 1995. 52-53.