Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 214-217. (Budapest, 2011)
KÖZLEMÉNYEK - Kovács Adrienne: Az Erzsébet Tudományegyetem hallgatóinak egészségvédelme 1924-1950
126 Comm, de Hist. Artis Med. 214—217 (2011) A 30-as évek Dr. Ángyán János 1933. május 21-én terjesztette be javaslatát az egyetemi ifjúság betegellátásának, egészségápolásának és védelmének intézményes rendezése ügyében. A tervezet középpontjában a Belgyógyászati Klinikán lefolytatandó egészségügyi vizsgálat állt, melyet magántanárok és tanársegédek végeztek volna és az eredményeket kartoték- rendszerben tartották volna nyílván. A kartotékok számát a vizsgáló orvosok a Belklinika igazgatójával dogozták volna ki és a klinikai bizottság hagyta volna jóvá, valamint neki tettek volna jelentés a vizsgálatok befejezése után. A költségeket az egyetemi kórházalap állta volna. Az eredeti javaslatban a hallgatók távolmaradása esetén szankciókat javasolt Ángyán, később visszalépett ettől az elgondolástól.20 Az 1933/34. tanév I. félévétől javasolta a vizsgálat intézményessé tételét, kezdve az első éves hallgatókkal. A javaslatot a karok egyenként tárgyalták,21 a Bölcsészettudományi Kar lényegében elfogadta a javaslatot, az Orvostudományi Kar ülésének hatására dr. Ángyán módosította eredeti álláspontját, mivel maga a kar sem értett egyet a vizsgálatok kötelező jellegével, a Jog- és Államtudományi Kar ugyancsak a kényszerítő eszközök bevezetését tartotta sérelmesnek, valamint fenntartotta magának a pénzügyi megoldáshoz való hozzászólás jogát. Végül a tanács elhalasztotta a döntést a kérdésben az Orvostudományi Kar által a hallgatók egészségvédelme érdekében létesítendő intézmény ügyében kiküldött bizottság javaslatának elkészüléséig.22 23 Ezt 1934 áprilisában terjesztették a tanács elé, ahol a klinikai bizottság által is elfogadott tervezet került tárgyalásra.2J Ez a dokumentum több pontjában is érdekes javaslatokat tartalmazott: a rendszeres egészségvédelmi vizsgálatok megindítását az 1934/35. tanév 1. felétől javasolta. A helyszínében, lefolyásában és a nyilvántartási rendszer kidolgozásában teljesen megegyezett dr. Ángyán javaslatával. De a klinikai bizottság a nőhallgatók vizsgálatának irányítását a belgyógyász mellett a nőgyógyászat tanárának felügyelete alá helyezte. Az is érdekes, hogy az egyes hallgatókkal nem közölték a vizsgálat eredményét, csupán kérésükre a kezelőorvosuk ismerhette azt meg. Orvosi kezelésre csak - ahogy a határozat fogalmaz - életveszély esetében utalták a beteget, egyébként a saját kezelőorvosához küldték. A vizsgálat összegzése a klinikai bizottság elé került és utána, szükség esetén a rektorhoz. A pénzügyi fedezetet a betegápolási alap biztosította, amely a vizsgálatok költségeit illetően egy általány megállapításával fizetett volna a klinikáknak, kivéve az internátusok lakói esetében. Ebben az esetben ugyanis szokás szerint a kollégium fizette a költségeket, ahogy ezt korábban a Szent Mór és a Nagy Lajos Kollégiumok tették a bentlakók orvosi felügyelete és ellátása kapcsán. 20 Erről Id. PTE EL VIII. 105. a. 1933/34. tanév II. rendes ülés, 1933. okt. 20., XIII. pont és III. rendes folytatólagos ülés, 1933. nov. 24., VI. pont; PTE VIII. 101. a. 1933/34. tanéi V. rendes ülés, 1934. jan. 31., 20. pont. 2’ PTE EL VIII. 107. a. 1933/34. tanév I. rendes ülés,1933. szept. 13., 11. pont.; PTE EL 104. a. 1933/34. tanév I. rendes ülés, 1933. szept. 26., 12. pont.; PTE EL 105. a. 1933/34. tanév III. rendes folytatólagos ülés, 1933. nov. 24.,VI. pont. 22 PTE EL VIII. 101. a. 1933/34. tanév V. rendes ülés, 1934. jan. 31., 20. pont. A BTK a tanácsi határozatot ismertette: PTE EL VIII. 107. a. 1933/34. tanév VII. rendes ülés, 1934. márc. 21., 10. pont. 23 PTE EL VIII. 101. a. 1933/34. tanév VII. rendes ülés, 1934. ápr. 25., 15. pont.
