Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 214-217. (Budapest, 2011)
KÖZLEMÉNYEK - Kovács Adrienne: Az Erzsébet Tudományegyetem hallgatóinak egészségvédelme 1924-1950
Kovács A. : Az Erzsébet Tudományegyetem hallgatóinak egészségvédelme 127 Ezek a rendszeres vizsgálatok mégsem indultak meg a fent említett tanévben, mint később látni fogjuk, csak az 1936/37. tanév I. félévétől sikerül elkezdeni, a késlekedés okát sajnos a fennmaradt iratokból nem ismerjük. 1934-ben még további lépést is tett a hallgatók egészségvédelmében az egyetem tanácsa.24 Dr. Berde Károly egy. nyilvános rendkívüli tanárnak az Általános tudnivalók a nemi betegségekről címmel tartandó heti egy órás előadásának minisztériumi jóváhagyása kapcsán a karok - tekintettel a téma egészségügyi felvilágosító jellegére - egyöntetű döntést hoztak az előadás hirdetményben való propagálása mellett. Továbbá elhatározták tartalmi kivonatának nyomtatott formában a beiratkozáskor a férfi hallgatókhoz való eljutatását, illetve átirattal fordultak a Tanárképző Intézet igazgatóságához, hogy az előadás látogatását a férfihallgatók részére tegye kötelezővé. A Tanárképző Intézet vezetése a hallgatók túlzott leterheltségére hivatkozva visszautasította a tárgy kötelezővé tételét.25 Társintézmények és a VKM javaslatai 1934 augusztusában a VKM leirattal fordult az egyetem tanácsához az egyetemi ifjúság egészségvédelmének rendezése tárgyában. A Ferenc József Tudományegyetem javaslata, hogy a klinikai ápolást igénylő beteg egyetemi hallgatók a szülők társadalmi állására való tekintet nélkül a megfelelő klinikákon harmadosztályú tancélos betegként nyerhessenek elhelyezést. A Bölcsészettudományi Kar, valamint a Jog- és Államtudományi Kar a javaslat elfogadását és alkalmazását javasolta.26 Ugyanez volt az álláspontja az Evangélikus Hittudományi Karnak is, azzal a kiegészítéssel, hogy ahol nincsenek egyetemi klinikák, ott a városi közkórházakat kötelezzék az egyetemisták ingyenes ellátására. Ezzel szemben az Orvostudományi Kar dr. Ángyán János a Belklinika igazgatója és a klinikai bizottság elnökének javaslatára ellentétes álláspontra helyezkedett, és végül az egyetemi tanács ez utóbbit fogadta el.27 Dr. Ángyán javaslatában a következő szempontok szerepeltek: a tancélra felvehető betegek létszáma korlátozott és kizárólag egyetemi oktatás céljára szolgálhat, ezért, ezeknek a helyeknek a feltöltése esetén az oktatás látná kárát. Valamint nem indokolható az sem, hogy a szülők anyagi körülményeinek figyelembe vétele nélkül minden hallgató ingyenes teljes ellátásban részesüljön, főként abban az esetben, ha a hallgató a szülők révén valamelyik biztosító társaság által biztosított. A szegény körülmények közt élő hallgatók, szegénységük hatósági igazolása mellett, az Országos Betegápolási Alap terhére ingyenes ellátást kaphatnak, és ezen felül a rektor által az egyetemi betegápolási díjak terhére is kiutalható segély. Tehát biztosított a hallgatóság részére, hogy a klinikákon, rászorultság esetén díjtalanul, illetőleg jogosultságuknak és a méltányosságnak megfelelően részesüljenek kezelésben. 1936-ban ismét miniszteri leirat érkezett a hallgatók egészségvédelme tárgyában. A javaslat a tuberkulózis korai felismerésének ügyében a József Nádor Műegyetemen 10 24 PTE EL VIII. 101. a. 1934/35. tanév IV. rendes ülés, 1934. dec. 20., 1. pont. 25 PTE EL VIII. 101. a. 1934/35. tanév VIII. rendes ülés, 1935. ápr. 30., 19. pont. 25 PTE EL BTK VIII. 107. e. 355/1933-34.1934. aug. 8.; PTE EL VIII. 107. a. 1934/35. tanév I. rendes ülés, 1934. szept. 19., 17. pont; PTE EL 104. a. 1934/35. tanév I. rendes ülés, 1934. szept. 25., 18. pont. 27 PTE EL VIII. 101. a. 1934/35. tanév III. rendes ülés, 1934. nov. 28., 21. pont.
