Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 210-213. (Budapest, 2010)
TANULMÁNYOK — ARTICLES - Péter H. Mária: Az 1770-es Egészségügyi Főszabályzatot megelőző erdélyi javas-latok a gyógyszertárak ellenőrzésére
62 Comm. de Hist. Artis Med. 210—213 (2010) 1559-ben Pozsony városának tanácsa az ún. polgári cikkelyekkel ( Bürgerartikel) elrendelte a gyógyszertárak orvos általi felülvizsgálatát, de ez a gyógyszerészek részéről nagy ellenzésre talált. 5 1644-ben III. Ferdinándnak (1608-1657) a Lex Sanitaria Ferdinandina néven ismert rendelete, az orvosi és a gyógyszerészi gyakorlat elkülönítésére, valamint a gyógyszertárak ellenőrzésére vonatkozott. Ez utóbbi előírása szerint „apatikákat vizsgálni kell". 6 1678-ban I. Lipót {Leopold) (1640- 1705) kiadta Lex Sanitaria Leopoldina néven, az egész Habsburg birodalomra érvényes törvényét, ami már az orvosi és gyógyszerészi gyakorlat elkülönítésére is vonatkozott. 7 Továbbá, kiemelte a gyógyszerészek felelősségét, főleg a pestisjárvány idején ajánlott gyógyszerek eltartására vonatkozóan, valamint a gyógyszerész-segédek tanításával kapcsolatban. 8 Egyes szerzők szerint ez a rendelet is előírta a patikák évenkénti hatósági ellenőrzését, azonban ez nem bizonyított. 9 Említésre méltó, hogy egy későbbi, 1691. december 4-én, Bécsben kibocsátott rendelete - a Diploma Leopoldinum - a Habsburg uralom alá került Erdély politikai jogállását és belső rendjét szabályozta. Erdély élére kormányzótanácsot (Gubernium) állított, a kormányzást az országgyűlés által választandó gubernátorra bízta, akit a tanácsosokkal együtt a király erősített meg. 1723-ban, Lipót fiának, III. Károlynak (1685-1740) uralkodása (1711-1740) alatt került sor Pozsonyban a Magyar Királyi Helytartótanács (Consilium Regium Locumtenentiale) felállítására, melyeknek működése 1724 márciusában kezdődött meg. 1727. december havában „Visitatio pharmacopoeorum per integrum regnum" címen kiadott rendelete, a gyógyszertárakban dolgozók munkájának ellenőrzésére és felügyeletére vonatkozó szabályokat írta elő. 1 0 Ezek a rendelkezések azonban csak formaiak voltak, arról nem szóltak, hogy milyen módszerrel és milyen gyakorisággal történjen a patika-vizsgálat. Az ellenőrzést a Helytartótanács által kijelölt orvosok hatáskörébe utalták. A gyógyszerésznek vizsgát kellett tennie a városi vagy megyei orvos (physicus) előtt, aki évente így ellenőrizte, hogy annak szakmai tevékenysége megfelelő-e. 1 1 1729-ben a bécsi Collegium Pharmaceuticum az Orvosi Karral egyetértve kiadott egy gyógyszerkönyvet Dispensatorium Pharmaceuticum Austriaco-Viennense címen. Ez a 5 Peréñÿi Frigyes: Szemelvények Pozsony gyógyszerészet-történetéből. Acta Pharmaceutica Hungarica 39 (1969)25-30. 6 Baradlay János: i.m. 196. 7 Vincze Zoltán: Az orvosi és gyógyszerészi tevékenység differenciálódása, a gyógyszertárak kialakulása. In: Magyarország a XX. században. IV. kötet. Tudomány. 1. Műszaki és természettudományok. Szekszárd, Babits Kiadó, 1996-2000. 555. 8 Kemp er Kurt: A magyarországi gyógyszerészet rövid története. Gyógyszerészet 28 (1984) 9, 321-324. 9 Halmai János: Gyógyszertár vizsgálati jegyzőkönyvek a XIX. század első felében. Comm. ex Bibi. Hist. Med. Hung. 18 (1960) 155-161. 1 0 Linzbauer Franz Xaver: Codex sanitario-medicinalis Hungáriáé. II kötet. Budae, Univerrsitas, 1852. 10. Cit. Pataki Jenő: Adatok a gyógyszertárak vizsgálatához. Orvosi Szemle (Kolozsvár) 4 (1936) 123-125; Demkó Kálmán: A Magyar On'osi Rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig. Budapest, A szerző kiadása, 1894. 495. " Duka Zólyomi Norbert: A magyarországi gyógyszertári vizsgálatok alapvető reformjai a 18. században. Comm. Hist Artis Med. 97-98 (1982) 151-154; Bálint Tamás, Lengyel Gabriella et alii: Gyógyszerészet és jog kapcsolata. Orvosi Hetilap 148 (2007) 20, 945-949.
