Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 210-213. (Budapest, 2010)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - Péter H. Mária: Az 1770-es Egészségügyi Főszabályzatot megelőző erdélyi javas-latok a gyógyszertárak ellenőrzésére

Péter II. M.: Az 1770-es Egészségügyi Főszab ályzatot megelőző erdélyi javaslatok 63 gyógyszerek elkészítésének egységes előírását adta meg. Két átdolgozott új kiadását (1737, 1751) és hat utánnyomását követően, 1770-ben jelent meg utoljára.

1

2 Az 1736-ban kiadott Annua pharmacopoearum visitatio a gyógyszertárak évi ellenőrzésének kötelezettségét írta elő, azonban ez sem tett említést arról, hogy mit kell vizsgálni, és hogyan kell az ellenőrzést végezni. 1738-ban a magyarországi egészségügy szabályozására Állandó Magyar Egészségügyi Bizottságot (Commissio in re sanitatis stabil¡ er ordinata) hoztak létre, melynek tagjai közt orvos-szakértő is volt.

1

. Ezt követően az ország különböző tartományaiban kezdeményezések történtek arra vonatkozóan, hogy a patika-vizsgálat hogyan, ki által és milyen módon történjen, illetve a gyógyszereket milyen áron forgalmazzák. Ilyen próbálkozása volt Pozsony város nagyhírű és köztiszteletet kivívott ,physicusánatf\ Torkos Justus Jánosnak (1699-1770) is. Felkérésre kidolgozott egy programot, amit 1742-ben a Helytartótanács, illetve az annak kebelében újonnan létrehozott Királyi Egészségügyi Bizottság (Regia Commissio Sanitatis) elé terjesztett.

1

4 1745. június 15-i határozattal hatályba lépett a Torkos Justus János által összeállított Taxa pharmaceutica Posoniensis, Cum instructionibus pharmacopoeorum, chirurgorum et obstetricum c. munka. Tulajdonképpen ez az első hivatalos magyar gyógyszerárszabás. A négy nyelven (latin -magyar - német - szlovák) felsorolt gyógyszereken kívül, az anyagok eltartására is vonatkozott és tartalmazta a laboratóriumi müveletek árát is. Külön fejezetben utasításokat adott a gyógyszerészek, a sebészek, a bábák részére is. 1779-ig volt érvényben, ezután az osztrák tartományi gyógyszerkönyvhöz kiadott árszabások váltak hivatalossá,

15 amelyek a patikusok és a sebészmesterek díjtételeit és működési szabályait is előírta. Mária Terézia (1717-1780) uralkodása alatt (1740-1780) is a Monarchia országaiban a Dispensatorium Pharmaceuticum Austriaco-Viennense volt érvényben, ami hivatalosan szabályozta a gyógyszertári tevékenységet Magyarország és Erdély területén is. Az 1752-ben létre jött tisztiorvosi intézmény hatáskörébe tartozott a gyógyszerészek vizsgakötelezettsége is. 1753-ban lépett életbe a Prágai rendtartás (

Medizinal Ordnung) néven ismeretes jogszabály, ami eredetileg csak Cseh- és Morvaországra vonatkozott, de később az egész birodalomra kiterjesztették. Kidolgozása Gerard van Swieten (1700-1772) nevéhez fűződik, akit Mária Terézia 1745-től háziorvosának választott.

1

6 Az 1759. május 29-én megjelent rendelet kimondta, hogy a városi orvos, ahol pedig nincs ilyen, ott a megyei tisztiorvosok, ellenőrizzék a patikákat, a gyógyszerészeket vizsgáztassák le, bizonyítványukat terjesszék fel a Helytartótanácshoz és esetről-esetre adják meg a gyógyszerészi gyakorlat folytatására szóló engedélyt. Ugyanennek a rendeletnek az értelmében a patika-adományozás királyi jog (Jus regale) lett. 1

2 Grabarits István: A gyógyszerkönyvek születése. In: Bősze Péter (szerk.).: A magyar orvosi nyelv tankönyve. Budapest, Medicina Könyvkiadó, 2009. 119-145. 1

1 Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon. Budapest, Semmelweis Kiadó, 2007. 55. 1

4 Ernyey József: Taxa Pharmaceutica Posoniensis (1745). I-IV. Gyógyszerészi Értesítő 7 (1899) 25, 385-387; 26, 401-402; 27, 417-419; 28, 449-452. cit. V. Molnár László: Ernyey József életműve. Budapest, Magyar Tudománytörténeti Intézet, 2008. 184-189. 1

5 Grabarits István, i.m., uo. 1

6 Balázs Péter: Magyarország egészségügyének európai jogharmonizációja a XVIII. században. Lege Artis Medicinae 2005, 15, 1,80-83;