Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 210-213. (Budapest, 2010)
TANULMÁNYOK — ARTICLES - Pásztor Emil: A koponya anatómiája - Anatomy of the Scull
A KOPONYA ANATÓMIÁJA 1 PÁSZTOR EMIL A koponya alapvetően az agy védelmét szolgálja. Következésképen az agy bármilyen méretbeli (fizikai) változása a koponya megfelelő változását idézi elő, „vonja maga után". Ez az egymásra utaltság már az embrió korban megtalálható: a koponya alkotásában az agytelepet körülvevő embrionális kötőszövet vesz részt. A koponya fejlődése az agy fejlődésével szoros kapcsolatban van. 1. Az élőlények vázrendszere Az élőlények alakját vázrendszerük biztosítja. Mikroszkópos méretű élőlények (pl. az egysejtűek) alakját maga a sejtfal fizikai tulajdonsága képezi. Sok növényi egysejtűnek van cellulózból képződő külső burka. Többsejtű állatoknál nem az egyes sejtek, hanem az egész élőlényt beborító külső burok biztosítja a szilárd vázat. Az állatvilág evolúciójában kb. 570-505 millió évvel ezelőtt kezdett kialakulni az állatok kemény külső burka (ektoszkeleton). A kitinből vagy mészbői álló külső burok a felszínes sejtek produktuma volt. Néhány ilyen tüskésbőrü fajból fejlődtek ki a gerinces állatok ősei. 408-360 millió évvel ezelőtt „a halak korában " (a földtörténeti devonban) jelentek meg a fejlett csontos gerincű halak, mint pl. a bojtos úszós hal. Ennek pikkelye, belső légzsákja és az uszonyában apró csontocskák vannak. A kialakult belső csontváz (endoszkeleton) a magasabb rendű gerincesekben a koponya és a gerinc. 1 A mai nyelvben használt szó és fogalom „anatómia" görög eredetű, a görög anatemnein = felvágni szóból származik. A magyaros kifejezés a „boncolás" szóból ered: „bonctan". Az anatómia egyben gyűjtőfogalom is, amely magába foglalja a humán-, az állat (zootómia)- és a növény (fitotómia)- anatómiát. Tellyesniczky Kálmán (1868-1932) a II. Anatómiai Intézet professzora fordította magyarra Friedrich Berthold Re¡nke (1862-1919) híres német anatómus tankönyvét. Ebben a lényeget kifejezve határozzák meg az anatómia feladatát: „ ...testünk alakjának és részeinek vizsgálása és leírása". Az anatómia célok szerint felosztott különböző ágai pedig: 1. A rendszeres (leíró) anatómia boncolással vizsgálja testünk alkatrészeit, a hasonló szervezetű és működésű szerveket rendszerekben írja le. 2. A tájanatómia a szervek egymással való érintkezését, összefüggését, a szervek fekvését vizsgálja tájékok szerint. 3. A szövettan a sejtek és szervek finomabb, mikroszkópos vizsgálatát írja le. 4. A fejlődéstan az ember keletkezését, fejlődését vizsgálja. 5. Az összehasonlító anatómia az állati és az emberi struktúrák hasonlóságát és különbségeit kutatja. 6. A művészeti boncolástan és a 7. kísérleti fejlődéstan specializált kutatási terület. - A tankönyv pontosan meghatározza testünk, mint minden gerinces állat, szerkezetének fő jellemvonásait: 1. A test kétoldali szimmetriája. 2. A test hosszanti felépítése szelvényekből (metamerák). 3. A test hosszában két fontos cső (elülső visceralis és hátulsó neuralis cső) elhelyezkedése.
