Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 210-213. (Budapest, 2010)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - Péter H. Mária: Az 1770-es Egészségügyi Főszabályzatot megelőző erdélyi javas-latok a gyógyszertárak ellenőrzésére

Péter II. M.: Az 1770-es Egészségügyi Főszab ályzatot megelőző erdélyi javaslatok 71 visitatio rigorosa c. 95 oldalas beszámolójában értékelést adott a 42 erdélyi gyógyszertár ellenőrzéséről. Megfigyeléseit 20 pontban foglalta össze a De ñovis apothecarum medendis (A gyógyszertári hibák orvoslása) c. dokumentumban, ami páratlan Erdély egészségügyének történetében.

4

1 A 19. században a gyógyszerészettel kapcsolatosan több intézkedés történt. Az 1831ben megindult Orvosi Tár c. folyóirat 7. kötetében megjelent egy Útmutató a patikavizsgálatokról, de ennek előszavában a szerző, Cserszky Antal jelezte, hogy csupán vezérfonalat akar nyújtani, összegyűjtve eddigi tapasztalatait. Az 1840-es évekből származó gyógyszertár-vizsgálati jegyzőkönyveket Halmai János tanulmányozta.

4

2 1 8 7 6-ban az egészségügy rendezésére jelent meg a XIV. törvénycikk, ami a gyógyszerészetet és így az ellenőrzéseket is állami felügyelet alá rendelte

4

1 Mivel a dolgozatunkban bemutatott három okiratban Felfalusi Mihály és Zoltán József orvosok neve szerepel, mint aláírók, a következő részben életükre és munkásságukra vonatkozó néhány fontosabb adatot közlünk. Felfalusi Mihály orvosra vonatkozó adatok: Felfalusi Mihály (és nem József, ahogyan Weszprémi említi) személyére vonatkozó adatok nagyon hiányosak, csupán a tanulmányaival kapcsolatosakról találunk, a peregrinusokról írt munkákban. Apja F. Józsefi 1660-1715), miután az enyedi kollégiumban, 1676. július 12-én befejezte iskolai tanulmányait, Bethlen Miklósnak Mihály nevű fia mellett, Bethlenszentmiklóson volt nevelő [,/ Felfalusi, 12 Jul. 1676, Contrascriba, paedag. Spect. gener, Nicolai Bethlen, acad, salutavit, nunc pastor eccl. M. Vasárhely iensis]^ Később Bethlen Miklós támogatásával külföldre ment tanulmányai folytatására. 1686-tól Leidenben, majd 1689-ben a franekeri egyetemen tanult.

4

6 Hazajövetele után rövid ideig folytatta a nevelőséget. 1691. jún. 14-én a marosvásárhelyi ev. Ref. Kollégium rektori hivatalába iktatták be; 1692. március. 6-án ugyanott a Ref. Egyházkerület megválasztotta papjának, 171 l-ben, pedig a Marosszéki Egyházmegye esperes¡ hivatallal tisztelte meg. 1713-ban az újonnan szervezett főconsistorium tagjává választották.

4

7 A maga idejében nagy szónok hírében álló református esperes, Marosvásárhelyen hunyt el 1715-ben.

4

8 Fiát, Mihályt 1711. május 18-án íratták be az enyedi kollégiumba.

4

9 Itt különösen gazdag oktatást nyert a bölcsészeti és hittudományi szakokban. Apja tudományos pályára szánta s azt akarta, hogy szintén a leiden¡ és franekeri egyetemeken tanuljon tovább. Miután iskoláit elvégezte, apja kívánságára külföldre ment ta4

1 * * * Magyar Országos Levéltár. Gubernium Transylvanicum. 2266/1807; 4

2 Halmai János: Gyógyszertárvizsgálati jegyzőkönyvek a XIX. század első felében. Comm. ex Bibi. Hist. Med. Hung. 18 (1960) 155-161. 4

1 Zboray Bertalan: Az egészségügyi igazgatás és a gyógyszertárak ellenőrzése Magyarországon. Comm. de Hist. Ar is Med., História Pharmaceutica Suppl. 9-10 (1977) 69-74. 4

4 Weszprémi István: Magyarország és Erdély orvosainak rövid életrajza. Reprint kiadás, IV kötet, Budapest, Medicina, 1970. 289-291. 4

5 Jakó Zsigmond - Juhász István: Nagyenyedi diákok 1662-1848. Bukarest, Kriterion Kiadó, 1979. 127. 4

6 Bozzay Réka - Ladányi Sándor: Magyarországi diákok holland egyetemeken 1595-1918. Budapest, 2007. 80. 4

7 Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Budapest, 1977, 1932. 858 sz.. 4

8 Szabó Miklós - Tonk Sándor: Erdélyiek egyetemjárása a korai újkorban, 1521-1700. (Fontes rerum scholasticarum). Szeged, 1992. 147., 1504. sorszám; Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Budapest, Kiadja Hornyánszky Viktor Könyvkereskedése, 1894., 111:838-839. 4

9 Jakó Zsigmond - Juhász István: i.m. 127.