Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 210-213. (Budapest, 2010)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK — COMMUNICATIONS - Pataricza Dóra: Phlegón monstrumai - hermafroditák, nemváltoztatók és más csodalények Phlegón Csodálatos történetek című müvében
Pa ar icza D.: Phlegón monstrumai 163 A rómaiaknál a Tizenkét táblás törvények az első olyan írott forrás, amiben a fogyatékos újszülöttekkel kapcsolatos teendőkről írtak. Ezt Cicero idézi: „Gyorsan megölték, mint a XII tábla szerint a feltűnően idétlen gyermeket. " 2 Ennek ellenére a római világból is több olyan gyermekről tudunk, akik valamilyen fogyatékossággal jöttek világra, és mégis felnőttek, ugyanis a kisebb rendellenességeket nem tartották annyira veszélyesnek. 7 1 Feltételezhető, hogy egy korábbi, Romulusnak tulajdonított törvény is életben maradt, amely nem kényszerítette a szülőket a torzszülött gyermek kitételére vagy megölésére. Az is valószínű, hogy a nyomorúságos időkben inkább került erre sor, mint amikor gazdaságilag jól álltak. így megtörténhetett, hogy egy születési rendellenességgel világra jött gyermek felnőtt. 7 4 Plinius írt egy Quintųs Pedius nevű gyermekről, aki halláskárosodással született, és Messala Corvinus szónok javaslatára rajzórákat vett, mindezt pedig maga Octavianus hagyta jóvá. 7 5 Sőt, fiatal korában magáról Claudius császárról is azt mondogatta az anyja, Antonia, hogy „emberi szörnyszülemény, melyet a természet csak megkezdett, de be nem fejezett; s ha valakire a korlátoltság bélyegét akarta rásütni, azt szokta volt mondani: «Butább, mint az én Claudius ftam.» " 6 IV. A születési rendellenességek lehetséges okai az ókorban Az ókorban tehát nemcsak Phlegón írt teratológiai érdekességekről, hanem más szerzők is. Összesen - mint említettük - 79 esetről tudunk, amit mennyisége miatt nehéz kiértékelni. Felbecsülni sem tudjuk, hogy hány ügy maradhatott titokban, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a szülők a legtöbb esetben nem híresztelték a fejlődési rendellenességgel született gyermekük világra jöttét, hiszen ez rájuk sem vetett jó fényt. Ennek ellenére érdemes megvizsgálni, hogy - valós eseteket feltételezve a háttérben vajon mi okozhatta a Phlegónnál (és más ókori szerzőknél is) említett születési rendellenességeket. A vizsgálat során nehézséget okoz, hogy a születési rendellenességek okai mind a mai napig nincsenek teljesen feltérképezve, sok esetben nem tudjuk, hogy mi okozza a hibát. Bár számos ok ismert mára, ritkán lehet megmondani határozottan, hogy egy adott újszülöttnél milyen tényező okozhatta a rendellenességet. 7 7 Az okokat három fő csoportba lehet osztani. A genetikai okok (azaz az olyan esetek, amikor az egyik szülő génhibája miatt jön létre rendellenesség - ez az összes eset mintegy 25%-a) egy részénél nem lehet tudni, hogy mi a kiváltó ok. A második csoportba az ún. kromoszóma-hibák tartoznak, amely manapság a fejlődési rendellenességek 15-28 %-át teszik ki. Ezek közül a legismertebb a Down-szindróma. A harmadik csoportba a teratogén elemek sorolhatók. Ide tartoznak pl. az anya betegségei, a különböző vegyi anyagok, gyógyszerek, a környezeti tényezők és a táplálkozási hiányosságok is. Napjainkban kb. 7 2 XII táblás törvények, IV. 1. Idézi: Cicero A törvények III.8.19. (Borzsák István ford. ) 7 3 Alléiÿ, i.m. 140. 1 4 den Boer, W.: Private Morality in Greece and Rome: Some Historical Aspects. (Mnemosyne Suppl. 57) Leiden, Brill 1979. 100. 7 5 Plinius Naturalis história XXXV. 7.21. 7 ĥ Suetonius Claudius III. 2. (Kis Ferencné ford.) 7 7 Berndorfer, i.m. (1960) 101.
