Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 210-213. (Budapest, 2010)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - Dörnyei Sándor: „A közjó iránt példás buzgóságú" Cseresnyés Sándor

132 Comm. de Hist. Artis Med. 210—213 (2010) hogy ezen nagyon uralkodó nyavalyát, valamint a Csúzt is (Rheuma) egymástól megkülönböztette, s így helyesebben megismertette." A Cseresnyés életével és munkásságával foglalkozó - szerény - irodalom csak megemlíti ezt az értekezést, mint az oklevél megszerzésének a feltételét, de részletesebben nem foglalkoztak vele. Pedig alapossága, a személyes tapasztalatok bedolgozása megérdemelné a gondosabb elemzést, összehasonlítható lenne a köszvénnyel foglalkozó - nem kisszámú többi doktori értekezéssel, a professzorok tanításaival. Disszertációja előszavában Cseresnyés meg is indokolja, hogy miért választotta ezt a témát: „Minden nyavalyák között, melyeket a kórházakban, s azokon kívül néhány esztendők alatt vizsgálgattam, legjobban magára vonta figyelmemet a köszvény (arthritis) és a esúz (rĥeuma)" A következő lapon azt is elmondja, hogy „a rĥeumát nem kelle könyvből tanulnom, minekutána egykori erős megfázásom utánn tizen négy esztendőkön keresztül fájdalmasan érzem mi legyen ö" Saját magán és betegein szerzett tapasztalatai az egész munkában minduntalan felbukkannak, s az irodalomból merített ismereteket kiegészítik. Az értekezés a szokásosnál terjedelmesebb: 75 lapnyi. Az átlagos disszertációktól abban is eltér, hogy igen bő irodalomra épül: 40-nél több szerzőre hivatkozik Hippokratész aforizmáitól a 19. század első évtizedének új műveiig. Van köztük néhány olyan - akkor újnak számító - könyv is

6

2, amely a következő művében, a fülészeti kézikönyvben ¡s feltűnik a források jegyzékében. A hazai szerzők közül egyedül Diószegi Sámuelre hivatkozik a gyógyításra felhasználandó gyógynövények felsorolásában.

6

, A korabeli doktori értekezések szokásos felépítését követve először elméleti alapon igyekszik a köszvény fogalmát meghatározni, a második részben „a köszvényről, mint nyavalyáról s annak sokféle jajairól és képeiről" értekezik. Ismerteti a különböző felosztási rendszereket, az egyes fajták tüneteit. A harmadik részben tárgyalja a megelőzés és a gyógyítás módszereit. A megelőzésben elég részletes tanácsokat ad a köszvényes szülőknek, hogy miként óvhatják meg gyermekeiket ettől a betegségtől. A köszvény egyes megjelenési formáira használható speciális gyógyszerek (főként gyógynövények) ismertetésében somogyi tapasztalataira támaszkodik. Ez a gyakorlat tette lehetővé, hogy ne „czifra theoretica értekezést" írjon. Makó Cseresnyés a doktori oklevél megszerzése után visszatért Somogyba. A következő év nyarán Makóról kapott meghívást. A makói városi tanács 1827. június 23-án ajánlotta fel a városi orvosi állást 400 pengőforint fizetéssel és természeti juttatásokkal. Cseresnyés július 17-i válaszában elmondta, hogy hajlandó megszokott nagybajomi lakását feladni, a költözéssel azonban nehézségei mutatkoztak, ahhoz segítséget kért. A városi tanács így aztán augusztus 17-én 6 kocsit rendelt ki, hogy Cseresnyést mindenével Makóra vigyék.

6

4 6

2 Pl. Ĥaase, Wilhelm Andreas: Ųeher die Erkenntnisse und Cur der chronischen Krankheiten. Leipzig 1818., Schmalz, Karl Gustav: Versuch einer medicinisch-chirurgischen Diagnostik in Tabellen. Dresden, 1816. 6

3 Valószínűleg az Orvosi füvészkönyvet (Debrecen 1813) ismerte. 6

4 Csongrád Megyei Levéltár Makói Levéltára. A városi tanács iratai. Ezúton köszönöm meg Gilicze János levéltárvezetönek szíves segítségét.