Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 210-213. (Budapest, 2010)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - Dörnyei Sándor: „A közjó iránt példás buzgóságú" Cseresnyés Sándor

Dornÿe¡ S.: ,, A közjó iránt példás buzgalommal" Cseresnyés Sándor 133 Cseresnyés Makóra kerülésében szerepe lehett Teleki Lászlóñé grófnőnek, aki Hermina főhercegasszony halála után a „Pesti és Budai egybeállott Jó tevő Asszonyságoknak vezérlője'''' lett.

6

5 Ilyen minőségében megismerhette Cseresnyést, aki korábban a jótékonysági egyesület által létesített vakok intézetében dolgozott, és az ismertetett beszámolót is írta. Telekiné hívhatta fel fia, a Tudós Társaság első elnöke, Teleki József figyelmét Cseresnyésre, amikor az 1827-ben Csanád vármegye főispánja lett. 1829. február 1-én Pestről levélben javasolta is a makói tanácsnak, hogy Cseresnyés Sándornak adják meg a tiszteletbeli vármegyei főorvosi címet. Teleki említi Cseresnyés „mind szép készületeit, mind pedig a köz jó eránt való példás buzgóságát" ,

6

6 Teleki Józsefet 1828, május 5-én fényes ünnepségekkel iktatták be a főispáni hivatalba. A nagy eseményről beszámolt mind a két magyar újság.

0

7 Az azonos szövegű tudósításokban megemlítik, hogy Jöttek ki nyomtatásban számos köszöntő versek is, kiváltképpen a két Cseresnyés Uraké tapsra érdemes volt." A „két Cseresnyés Urak" Cseresnyés Sándor és legifjabb öccse, Cseresnyés István voltak. Cseresnyés István ekkor még „pesti jurátus"-ként szerepel, de hamarosan makói ügyvéd lett. 1830. március 1-én Teleki főispán már azt javasolta a Csanád megyei karoknak és rendeknek, hogy „tekintvén az ügyészi hivatalnál napról napra nevekedő hivatalos foglalatosságok öszvetsoportozását", Cseresnyés Istvánt válasszák meg tiszteletbeli ügyésznek.

68 A megyei közgyűlés 1830. március 24-én eleget is tett a főispáni javaslatnak. Cseresnyés István később rendes ügyész, majd megye¡ főügyész lett. Cseresnyés Sándornak a főispáni beiktatáskor Teleki Józsefét köszöntő verséből nem sikerült példányt taláni, Cseresnyés Istváné azonban fennmaradt.

6

9 Alig jelentek meg a lapokban a főispáni beiktatásról szóló tudósítások, Cseresnyés Sándor helyreigazítást kérő levelet írt a Hazai s Külföldi Tudósítások szerkesztőségének, amelyben kifogásolja, hogy az ő hivatalos felkérésre készített beszámolója helyett az események előtt írt (,filius ante patrem") tudósítást közölték.

7

0 Cseresnyés makói orvosi tevékenységéről kevés adatot találtunk. 1828. április 25-én délután nagy vihar érte el Makót. „Néki zudult a szél, a zápor, egy mást váltó villámlással mendörgéssel, és menkő hullásokkal" Az egyik villám egy csikósbojtárt sújtott halálra a közeli mezőn, egy másik a megyei seborvos nádfedeles házát gyújtotta fel. ,y4 harmadik leütés ... egy asztalnál dolgozó édes anyát tova a földre elvete; az asz alñ¿d egy más mellett, és egy más ölében ülő, nyolcz-négy- és fél-esztendős három gyermekeit öszve égetvén ... élet, s halál közt levő állapotba ejtette." Ezeket a gyorsan a helyszínre érkező Cseresnyés „az életnek vissza adott". 7

1 Külön feladatot jelentett Cseresnyésnek, hogy mint tiszteletbeli főorvost a „sinlődő beteges állapotban" lévő, majd 1829 folyamán elhunyt Ónossy János megyei főorvost helyettesítenie kellett. A helyettesi munkakörben eltöltött 66 nap közül „némelyek a megszűnt és 6

5 Hazai s Külföldi Tudósítások 1828. junius 7. 363. 6

6 Csongrád Megyei Levéltár (Szeged). Csanád megyei iratok. 1829. 356. 6

7Hazai s Külföldi Tudósítások 1828. május 14. 305-306. - Magyar Kurir 1828. május 27. 339-340. f'

x Csongrád Megyei Levéltár (Szeged). Csanád megyei iratok. 1830. 419. 6

9 Méltóságos gróf széki Teleki József Ur Ő Nagyságához .... midőn fő ispányi hivatalát felvenné. Szegeden 1828. 7(

1 A Hazai s Külföldi Tudósítások Redactiójához, s nevezetesen Ts. M. Horváth István Úrhoz telÿes tisztelettel. 1828. május 20. Országos Széchényi Könyvtár. Kézirattár. Levelestár. 7

1 Magyar Kurir 1828. május 9.