Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 210-213. (Budapest, 2010)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - Dörnyei Sándor: „A közjó iránt példás buzgóságú" Cseresnyés Sándor

Dornÿe¡ S.: ,, A közjó iránt példás buzgalommal" Cseresnyés Sándor 131 nek induló utazót mind addig halgatni mondja, mig Neptunus cm kivül hatalmasabb Istenei is meg-békéllenek." Ebből kiderül, hogy az 1805-ben 19 éves, sárospataki tanulmányainak kezdő évében járó Cseresnyés már akkor is szívesen verselt. Ezt a képességét aztán élete különböző szakaszaiban - így Somogyban is - főként alkalmi köszöntésekre használta. Amikor 1827-ben meghívták Makóra, már Nagybajomban lakott. Ez a somogyi helység csak pár kilométer távolságban van Somogysárdtól, a sárđi gróf Somssich-család egyik központjától. Innen elláthatta uradalmi orvosi teendőit. 1826 márciusában, névnapja idején feltehetően Pesten időzött, hiszen az utolsó szigorlatra fel kellett készülnie, s meg kellett írnia doktori értekezését. Az egyetemtől távol ezekre nem volt meg a kellő lehetőség. A vizsgához a professzorok előadásairól készült jegyzetekre, a disszertációhoz pedig forrásmunkákra volt szüksége. Kellő mennyiségű és a választott tárgyra vonatkozó könyve aligha volt neki magának, de Csorba főorvosnak sem. Az értekezés a köszvényről Cseresnyés 1826. július 29-én az elsőhöz hasonlóan "

satis bene" (elég jó) osztályzattal tette le a második szigorlatot. A disszertációhoz csatolt téziseket szeptember 9-én védte meg. (Az értekezés címlapján augusztus szerepel, nyilván a vita valamiért eltolódott kissé az előre megállapított napról.) A nyilvános vitán elnöklő Schuster János professzor ekkor nyilvánította orvosdoktorrá, s az oklevelet Cseresnyés még aznap átvehette.

5

7 A köszvényről szóló értekezést

5

8 magyar nyelven írta meg és adta ki, így a negyedik volt, aki a pesti egyetem orvosi karán szakított a hagyományos latinnal. Csak a „hivatalos" címlap és a tézisek latin nyelvűek. Az értekezés ajánlásában meg is indokolta, hogy miért írt magyarul: „reánk magyar medikusokra is felderülvén azon szerencsés nap melyen magyarul szólhatunk ... engedek született nyelvem iránt való természeti vonzódásomnak." Minden írásában valóban szabatos, világos fogalmazásra törekedett, és szerette a népnyelvi szavakat. Értekezése előszavában megemlíti, hogy a köszvény és a csúzt (vagyis az arthritist és a reumát) Somogyban egyaránt szárazfájásnak nevezik. A gyógyszerek ismertetésében sok növény tájnyelvi megnevezését használta: például gódirc, genyéte, kukojca. Az akkor folyó „orvosi nyelvújítás" iránti érdeklődését bizonyítja, hogy könyvtárának könyvaukción felbukkant egyetlen ismert darabjába, Ková s Mihály ásványtani szótárába

5

9 is a láva szó öt magyar megfelelője mellé kézzel bejegyzett még kettőt „hegyséd¦ tüzhegy hányadék".

6

0 Az egykorú újság beszámolt, hogy Cseresnyés „minekutána a szoros megvizsgáltatásokat dicséretesen elvégezte, az Orvosi Doctorság rangjának elnyeréséért nyilvánvaló vitatást tartott, és állításait tudósañ védelmezte."

6

I A tájékozott újságíró a híradásban elmondta azt ¡s, hogy Cseresnyés „ezen alkalmatosságra Magyar nyelven készült tudós Orvosi Értekezést osztatott ki a Köszvényről (Arthritis), mellÿ által azt az érdemet szerzé magának, 5

7 Lásd az 53. jegyzetet. 5

8 Dissertatio inauguralis medica de arthritide. - Orvosi értekezés a köszvényről. Budán 1826 a magyar királyi universitas betűivel. 73 [helyesen 84], [3] p. v

; Ková s Mihály: Lexicon mineralogicum enneaglottum. Pesthini, 1822. 6

0 Borda Antikvárium. I8.katalógus. Bp., 1994. 84. 6

1 Hazai s Külföldi Tudósítások 1826.szept.19. 184.