Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 210-213. (Budapest, 2010)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - Dörnyei Sándor: „A közjó iránt példás buzgóságú" Cseresnyés Sándor

122 Comm. de Hist. Art is Med. 210—213 (2010) dott lehetőség.

4 Ezért Cseresnyés Sámuelnek az akkor távol¡nak számító Sárospatakra kellett mennie, hogy a választott lelkészi hivatáshoz kellő képzettséget szerezhessen. Tanulmányainak a befejezése után nem tért vissza a Dunántúlra, mert Szabolcs vármegyében választották meg prédikátornak. Több helyen szolgált: Nyíregyházán, Lövőpetrin, Jánkon, Encsencsen. Felesége: Odor Julianna négy fiúval ajándékozta meg: 1785-ben született az immár harmadik Sámuel, 1786. szeptember 15-én Sándor, majd József, 1793-ban pedig István. Az anyakönyv szerint 1796-ban Lövőpetriben elhunyt Cseresnyés Júlianna. A szülők, illetve az életkor nem szerepel az anyakönyvben, így csak feltételezhetjük, hogy kisgyermekként elhunyt leányukról lehet szó. Az említett szabolcsi falvak és református gyülekezeteik meglehetősen szegények lehettek. Ezt igazolja Cseresnyés Sámuelnek 1798. július 18-án kelt, a tiszántúli református superintendentiához intézett beadványa: „Venerabilis Superattendentia! Négy fiú gyermeket taníttatván, jövedelmem csekélysége miatt igen nagy rajtam a meg-erőltetés. Alázatosan esedezem tehát, méltóztasson jó reménységų Sámuel nevezetű fij

am iránt valami kegyes rendelést tenni. Várván vigasztaló válaszát, vagyok Venerabilis Superattendentia alázatos hűségű szolgája, f őry Cseresnyés Sámuel Jákai Prédikátor." 5 Az iíjú Cseresnyés Sámuel szorgalmával, jó magaviseletével és kitűnő tanulmányi eredményével meghálálta az egyházi vezetők - bizonyára megadott - támogatását. A bölcsészeti, jogi és teológiai tanfolyamokat hallgatta, közben tekintélyes családok (Vay, Szentpály, Pogány) gyermekei mellett nevelősködött. Két évig Mezőkeresztesen volt iskolamester, 1813-ban azonban a sárospataki kollégium hívta meg a humaniórák egyik tanárának. (Ez az állás lényegében a mai középiskolai tanárságnak felel meg.) Négy év után a szatmári gimnázium igazgatóságát ajánlották fel neki. Ezt elfogadta, haláláig vezette az iskolát,

6 egyúttal tanította a poétái osztályt. Mellékesen ünnepi alkalmakra sikerrel fogadott énekeket is szerzett.'1855-ben a kolera áldozata lett. Még sárospataki tanársága éveiben Kazinczy levelezésében többször említik (elsősorban Szemere Pál), mint az irodalom barátját.

8 Cseresnyés Sándor pályáját is megkönnyítette bátyja pedagógiai és irodalmi körökben szerzett tekintélye. A harmadik Cseresnyés-fiú, József további sorsáról semmiféle adatot nem találtunk. A legiíjabb fivér, Cseresnyés István még szerepet játszott Cseresnyés Sándor életében. O Makóra került, s ott lett végül vármegyei főügyész. Kapronczay szerint Cseresnyés Sándor középiskolai tanulmányait Szatmárnémetiben és Nagykárolyban végezte. Ezt az adatot Fazekas Árpád is átvette. Ez azonban valószínűtlennek tűnik. László János leírása szerint az idősebb Cseresnyés Sámuel legidősebb fiának „maga adta az első nevelést, hol a grammatikai osztályokat is elvégezvén vele, előbb Nagy-Kállóba, később Sárospatakra vitte." Nagykároly helyett talán Cseresnyés Sán4 Kiss Ernő: A dunántúli református egyházkerület pápai főiskolájának története 1531-1895. Pápa, 1896, *A Tiszáninneni Református Egyházkerület Levéltára. A. (XXV11) 10.014/246. (

¦ László János: A sárospataki tanárok életrajza. 10. részlet. Sárospataki Lapok 1890. 1060. 7 Haza¡ s Külföldi Tudósítások. 1827.1 .félév 122-123. 8 Kazinczy Ferenc levelezése. Bp. 1890-1912. (A továbbiakban K.L.) XI.köt. 288. XII.köt. 189. A levélhez fűzött jegyzetekben (521.) a levelezést közreadó Váczy János tévesen Cseresnyés Sámuel fiának mondta Cseresnyés Sándort. Ezt aztán később kijavította: K.L. XV.köt. 572.