Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 210-213. (Budapest, 2010)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - Pásztor Emil: A koponya anatómiája - Anatomy of the Scull

Pásztor Emil. : A koponya anatómiája 115 Lenhossék József Diplomája megszerzés után 5 évre a kolozsvári egyetemre került, majd 1859-ben a pesti egyetem anatómiai tanszékére hívták meg. Ezt a munkakörét 29 éven át látta el. A hazai antropológia egyik vezéregyénisége lett. Ásatásból előkerült 10 pogány kori magyar koponyát vizsgált, részletes méréseket végzett és írt le.

2

7 Ezzel az első hivatalos adatokat szolgáltatta a honfoglaló magyarok antropológiájára vonatkozóan. Lenhossék József antropológiai kutatása lényegében a koponya szerkezetének és formai sajátosságainak méréséből állott. Ez irányú munkásságát őt tanulmányban (előadásban) foglalta össze. Az első előadás 1875. május 30.-án hangzott el az MTA-ban, amely még ugyanazon évben nyomtatásban is megjelent, a 128 oldalas szöveget és rengeteg mérési adatot tartalmazó tizenkét táblázat formájában.

2

8 Lenhossék és munkatársai a méréseket 76 darab muzeális csontkoponyán és 130 élő ember fején végezték. A koponya és az agy viszonylatát így fogalmazza meg: „ Az antropológiai tudományok legfontosabb részét a koponyaisme - eranioscopia - képezi, mert a koponya kiilső alakjából következtetni lehet az agynak, mint a szellemi tevékenység szervének kifejlettségére" 2<J Az emberi koponya az állati koponyáktól alapvetően abban különbözik, hogy az agy homoki részeinek nagyfokú fejlettségéhez a koponya hom oki része is különösen megnő. A homlok minden emberfajtánál (rassznál) az arc fölé tolódik. A frenológusok a konkrét mérési adatokat elméletükhöz próbálták felhasználni. Lenhossék nem fogadta el, és erősen kritizálta Gall tételeit.

3

0'

3

1 Másik tanulmánya, Deák Ferencz koponyáján tett mérések és ezekből vont következtetések címmel 1876-ból való.'

2 Ebben kiemelte a szélességi, a magassági indexet, valamint a Virchof-féle külső arcszöget. Kijelenti: „Deák Ferencznél e 3 tényező egymással a legtökéletesebb összhangzatban állott, és pedig oly nagy mérvben, mely megragadó módon jigyelmeztet bennünket az ő nagy szellemi tehetségeire. " Én viszont úgy gondolom, hogy Lenhossék következetését kritikával kell illetni, mert közel áll ahhoz a véleményhez, hogy Deák Ferenc koponyájának formája „igazolja" Deák szellemi képességeit. 1

1 Lenhossék, Joseph von: Die Ausgrabungen zu Szeged-Öthalom in Ungarn. Bp., Universitäts Bueĥđr., 1884. 2* Lenhossék József: Az emberi koponyaisme. Cranioscopia. Bp., Akadémiai K., 1875. 2

9 u.o. 10. p. 3

0 A frenológia a koponyával foglalkozó azon „tudomány", amely a koponya alaki felépítésében a szellemi képességeknek és a karakternek alapvető szerepet tulajdonít, így a koponya alaktani tulajdonságairól következtettek az egyén szellemi képességére, lelki tulajdonságaira. Ezeknek a tulajdonságoknak „agykérgi központjait" a koponyacsont felszínén is megjelölték. Franz Joseph Gall híres könyve (Gehirn und Schädellehre, Leipzig. 1803) alapján őt tartják a teória megalapítójának. Joseph Hyrtl szerint voltak az elméletnek sokkal korábbi irodalmi előfutárai: már Albertus Magnus (1193-1280) is készített frenológiai táblát, és a XIII. századtól kezdve évszázadokként megjelent egy-egy frenológiai tábla (Petrus Montagnana 1491, Ludovico Dolce 1562, Cornelio Ghirardelli 1670). A későbbiek között legismertebb Carl Gustav Carus munkája: Atlas der Cranioscopie, (Leipzig, 1834). 3

1 1. Ferenc Ausztria császára és Magyarország királya 1802-ben megtiltotta a frenológiával való foglalkozást, mert azt vallásellenesnek tartotta. Érdekes megjegyezni, hogy a tiltó rendelet már Gall könyvének megjelenése előtt napvilágot látott. 1

2 Lenhossék József: Deák Ferenc koponyáján tett mérések és ezekből vont következtetések. Bp., Akadémiai, 1876. 15 p.