Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 210-213. (Budapest, 2010)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - Pásztor Emil: A koponya anatómiája - Anatomy of the Scull

116 Comm. de Hist. Art i

s Med. 210—213 (2010) sen, vidékről vidékre, biológiai, etnológiai és demográfiai szempontból megvizsgálni és ennek alapján megírni Magyarország antropológiáját. " Ezt a pozíciót töltötte be nagy sikerrel haláláig, 1912-ig. Egy múzeum megszervezését is tervbe vette, a gyűjtemény eredményesen bővült, rövidesen 10.000 koponyával és ezer csontvázzal rendelkezett. Az Antropológiai Múzeum megvalósult. Főleg németül jelentek meg antropológiai tanulmányai. Jelentős sikert és nemzetközi elismerést hozott számára az általa szerkesztett koponya-mérőműszer (craniometerj. A craniometer és más mérőműszerek segítségével a milliméter törtrészeinek pontosságával tudott összehasonlító vizsgálatokat végezni ásatási leleteken, élő emberi és állati koponyákon. Az MTA Orvosi osztályán 1893-ban tartott előadása, amely a következő évben nyomtatásban is megjelent, Adatok az emberszabású lények koponyaalakulásához. Egy fiatal gorilla-koponyáról címmel.

2

2 Analizálta egy kétéves fiúgyermek és 3 különböző korú gorilla koponyáját (az u.n. drezdai, a budapesti, és a berlini gorilla koponyákat.). Az összehasonlító mérések minőségét növelte, hogy a megfelelő irányokban síkokat jelölt ki és azokban végezte az összehasonlító méréseket craniometer segítségével. Tanulmányában ábrán rajzolja meg a síkokat a gyermek és a gorillakoponyákra vetítve. így nagyon jól látszanak a két faj közötti különbségek. Pl. az öreglik a bazális síkban, a vízszintesben hátrább helyezkedik el a gorilla koponyákon, mint a gyermekén. Ez viszont jelentős lehet az ember állási és járási fejtartásában. Occipitalis síkból jól látható a gorilla koponyákon a fejtető hátranyomódása és az arc viszonylag előbbre tolódása. A norma médiañçibañ ]ó\ látható a gyermekkoponya viszonylag gömbölyded alakja, míg a gorillakoponyákon laposabb, megnyúlt koponya látszik. A koponyákról készült rajzok csak kevés jelzésnek tekinthetők az azokat magyarázó 50 oldalas szöveg mellett. Tudományos munkásságának összefoglalását egy testes könyvben írta meg 1890-ben.

2, Török Aurél azt is fontos feladatának tekintette, hogy a korszakban megjelent jelentősebb könyveket magyarra fordítsa. Petĥő Gyulával közösen fordította le Paul Topinard (18301911) híres francia antropológus Az antropológia kézikönyve című terjedelmes, 768 oldalas munkáját,

2

4 illetve Charles Darwin: A fajok eredete című müvét.

2

5 A Lenhossék dinasztia tagjai: Lenhossék Mihály Ignác (1773-1840), J¡a Lenhossék József (1818-1888), fia Lenhossék Mihály (1863-1937). Lenhossék Mihály Ignác A pesti egyetem élettani, kórtani és gyógyszerészeti tanszékének tanáraként működött 1808 és 1821 között. Ellátta az ország protomedikusi (tiszti főorvosi) munkakörét. 1829-ben elrendelte a himlőoltást és az ezzel kapcsolatos teendőket egy tanulmányban írta meg.

2

6 2

2 Török Aurél: Adatok az emberszabású lények koponyaátalakulásához. Egy fiatal gorilla-koponyáról. Bp., MTA, 1984. 55 p. (Értekezések a temészettudományok köréből) 2

1 Török, Aurel: Grundzüge einer systematischen Kraniometrie. Stuttgart, Enke, 1890. 631 p. 2

4 Topinard, Paul: Az anhropologia kézikönyve. Előszót írta: Broca, Paul. Az eredeti 3. kiadás után fordította Petĥő Gyula és Török Aurél. Bp., 1881. 2

5 Darwin, Charles: Az ember származása és az ivari kiválás. 1-2. köt. Ford.Török Aurél és En z Géza. Bp., 1884. 2

6 Lenhossék, Michael: Summa praeceptorum in administrando variolae vaccinae negotio per Regnum Hungáriáé observandorum. Budae, Typ. Universitatis, 1829.