Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 210-213. (Budapest, 2010)
TANULMÁNYOK — ARTICLES - Pásztor Emil: A koponya anatómiája - Anatomy of the Scull
Pásztor Emil. : A koponya anatómiája 115 Bugát Pál Az orvosi nyelvújítás egyik vezéralakja volt Bugát Pál (1793-1865). Orvosi diplomáját a pesti egyetemen 1816-ban szerezte. 1824-ben az élettan és a kórtan tanszékvezető tanára lett, mely pozícióját 24 éven keresztül megtartotta. 1841-43-ban rektor is volt. 1830-ban az MTA tagja lett. A szabadságharc alatt országos főorvossá nevezték ki. Emiatt később súlyos retorzió érte, minden állásától megfosztották. Bessenyei Györgyhöz (17477-1811) és Kazinczy Ferenchez (1759-1831) fűződő barátsága ösztönözte, hogy a nyelv megújításáért munkálkodjon, a szakmai nyelvújítás és a magyar nyelvű szakterminológia létrehozása és elterjesztése érdekében az egyetemi oktatás nyújtotta lehetőségeket is felhasználta. A magyar orvosi szaknyelv megújításának nagy feladatához sok tapasztalatot szerzett, amikor lefordította magyarra Adolph Friedrich Herñpel (1767-1834) kétkötetes, ezeroldalas német nyelvű anatómiakönyvének 5. kiadását (1828). 2 0 Ezek voltak az első próbálkozásai, hogy a latin és német szakkifejezéseket magyarra fordítsa, illetve teljesen új szavakat alkosson. 2 1 Bugát nyelvújító tevékenységének csúcsa, 20 éves gyűjtőmunkájának eredménye, 1843-ban jelent meg Természettudományi szóhalmaz címmel, amely 40.000 terminus eçĥñiçųs tartalmazott. Korábban megjelent könyvei közül nagyon érdekes az Éptan című munka, egy 100 oldalas könyvecske, amelynek témáját saját maga a következőképp magyarázta: „Az éptan tárgya az épség vagyis egésség, czélja pedig ennek megtartása legyen." Bugát és Bene Ferenc (1775—1858) kezdeményezésére kezdte meg működését a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók néven ismertté vált társaság, amelynek első vándorgyűlése 1841-ben került megrendezésre. Megemlítek néhány érdekes példát Bugát nyelvújítási szavaiból: koponya boltozott részének nagyobb megerősítése végett adattak a varrányok"; (a varrányokat Lenhossék József nyomán még ma is varrat-nak hívjuk). ,,Az öszvekoczódó csontok szélei mélyen ki vannak csipkedve'" (a varratok lehetnek csipkés szélųek). Továbbá: hosszúcsont = koncz ; combcsont = czombkoncz ; agyĥár a = agykír . A nyelv folyamatos alakulása, letisztulása megtette a hatását, így a koncz, a czombkoncz, az agykir, a gög (légcső) szavak nem állták ki az idők próbáját. Török Aurél A világhírű antropológus, Broca tanítványaként, egy évet dolgozott Broca mellett Török Aurél - eredetileg Ponori Thewrewk Aurél - (1842-1912). Előbb egyetemi tanulmányainak helyszínén a pesti egyetem élettani intézetében tanársegédként tanított, 1869-ben már magántanári címet kapott az ébrénytanból és a szövetfejlődéstanból. Meghívásra a kolozsvári Orvos-sebészi Akadémiára került, ahol megbízást kapott az élettani, a szövettani, a kórtani, az orvosi fizikai és az igazságügyi orvostani tanszékek vezetésére. Ezt a bonyolult munkakört sikeresen látta el. A pesti egyetem bölcsész karán megszervezték az első embertani tanszéket, amelynek vezetőjéül Török Aurélt kérték fel 1881-ben. Tudományos kutatási tervében az alábbi célokat jelölte meg: „hazánk emberrasszait és népességeit rendszere2 0 Hempel, Adolf Fridr¡k: Az egésséges emberi test boncztudományának alapvonatjai. Ford: Bugát Pál. 1-2..köt. Pest, Trattner és Károlyi, 1828. 2 1 Bugát Pál: Éptan. Pest, Łanderer, 1830. l .p.
