Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 206-209. (Budapest, 2009)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - Simon Katalin: A pesti egyetem Orvosi Kara a reformkorban (1825-1848)

Simon K.: A pesti eg

s'etem Orvosi Kara a reformokorban 93 első osztályú eredménnyel történő elvégzése volt.

7 Emellett megkövetelték a pályázóktól, hogy a tanfolyam előtt folytasson polgári sebész mellett három esztendőn át gyakorlatot, és beiratkozáskor erről tanúságlevelet mutasson be. Az előírás szerint első tanévben bevezető tanulmányokat folytattak a hallgatók, egész évben tanultak bonctant és végeztek is hullaboncolást. A nyári félévben emellett botanikát és közönséges-, valamint gyógyszerészi vegytant, a téli félévben pedig természettudományt (physica) hallgattak. A második év első félévében élettudományt és közönséges kór- és gyógytudományt, a második félévben pedig gyógyszerészettel kapcsolatos ismereteket (gyógyszertudomány, gyógyszerészi áruismeret, vényművesség, azaz ars formulandí), „éptant", elméleti szülészetet és állatorvoslást tanultak. A harmadévesek az első, téli félévben megkezdték a betegágy melletti gyakorlatot, emellett ismereteket szereztek a belső, azaz orvosi és a sebészi betegségekről a különös kórés gyógytan keretein belül, sebészgyakorlati oktatáson vettek részt, tanultak a műtétekről, sebészi eszközökről és köttanról, a törvényszéki orvostudományról, és végül, de nem utolsó sorban műtéti gyakorlatot végeztek holttesteken. A második félévben folytatták az előzőben elkezdettek tanulmányokat, emellett műtéti gyakorlatokat végeztek holttesten és szemészettel foglalkoztak. Az év végén egy-egy hónap kórházi gyakorlatot kellett teljesíteniük a külső és a belső betegségeket tanulmányozva. Az előírás szerint részt kellett venniük kórház orvosának vagy sebészének rendelésein és teljesíteni az általuk adott feladatokat. Ha az egyetemi tanfolyam előtt nem volt gyakorlatban, a „jebész-üzöncnek" még egy hónapot el kellett töltenie a kórházban. A gyakorlat végén a kórház elsőorvosától (Primarzt) vagy sebészétől bizonyítványt kaptak, ami a szigorlathoz való belépés feltétele volt. Az előírás szerint az igazgató osztotta be a gyakorlatra a diákokat, mert egy osztályon egyszerre csak tíz tanuló lehet, gyakornok (üzönc) pedig szobánként csak kettő.

9 Sem az ilyesfajta gyakorlat, sem pedig maga a rendszer nem valósult meg Pesten, ahol eleve összesen két terem állt az orvos- és sebészhallgatók rendelkezésére. A bécsi tanrend ellenére Pesten a korszakban gyakorlatilag nem változott a sebészképzés menete.

1

0 Az ekkor még „mellékágnak" számító képzési ágakban mind orvosok, mind sebészek szerezhettek maguknak diplomát. Az 1833/1834-es tanrend szerint a szülészeti oklevél megszerzésének feltétele két félévnyi tanulmányok hallgatása volt kórházi gyakorlattal. Szemészmesteri címet kizárólag orvos- és sebészdoktor, vagy sebészmester szerezhetett, míg a fogászmesterségnél a pályázónak legalább polgári sebésznek (Patrónus Chirurgiae) kellett lennie. A tetszhalottak föltámasztásának módját bárki, mindenféle grádus megszerzése nélkül megtanulhatta, az ismeretek minél szélesebb terjesztése érdekében előírták, hogy vasárés ünnepnapokon minden egyetemen és líceumban tartsanak belőle előadásokat." Stáhly Ignác a nagyobb hatékonyság érdekében 1 833-ban kérte, hogy már a negyedéves medikusoknak is és részletesebben taníthassa a gyakorlati sebészetet, két tiszteletbeli aszszisztens segítségével, továbbá, hogy a hallgatók jobb eloszlásáért napi három órát taníthas12 son. 7 Lásd még GYÖRY, 1936. 402-403. s A kar anyakönyveiben Litterae testimoniales néven szerepel. " Orvosi Túr, 1833. Tizenegyedik kötet. Kilencedik füzet. 219-222. 1

0 Az órákat Id. alább. 1

1 Orvosi Tár, 1833. Tizenegyedik kötet. Kilencedik füzet. 223-225. 1

2 GYÖRY, 1936. 402.