Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 206-209. (Budapest, 2009)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - Simon Katalin: A pesti egyetem Orvosi Kara a reformkorban (1825-1848)

94 Comm. de //ist. Artis Med. 206- 209 (2009) 1843-ban a budai tanulmányi bizottság az 1833. évi bécsi tanrend alapján reformtervezetet dolgozott ki a pesti Orvosi Karon folyó oktatás modernizálása érdekében. A sebészképzéssel kapcsolatban bevezette volna a hároméves képzési időt, hogy ezáltal csökkentse a Győry Tibor által Jazaképzettségű és erkölcsű"-nek nevezett chirurgusok létszámát. A terv azonban nem lépett életbe, meghiúsította azt a kitörő forradalom 1848-ban.

1' A tervezetek és az Orvosi Tárban is megjelentetett 1833-as bécsi tanrend ellenére Pesten a sebészképzés gyakorlatilag nem változott a reformkorban. Az osztályozási kötetek tanúsága szerint csak két évfolyamot különböztettek meg, ahol a sebészjelöltek az adott évfolyam ismétlésével mélyíthették tudásukat, illetve pótolhatták bukás esetén az el nem sajátított ismereteket. Az első tanévben 1825/1826-1838/1838 között egész évben csupán három tantárgyat oktattak a hallgatóknak: (elméleti) anatómiát, elméleti sebészetet és elméleti gyógytant (Institutiones medico-theoreticae). A másodévesek félév szerint lebontott tanulmányait éppen az 1825/1826os tanévig ismerjük. Ekkor az őszi félévben akológiát, törvényszéki orvostant (Medicina forensis), és gyakorlati anatómiát, tavasszal pedig állatgyógyászatot (

Veterinäria) tanultak. Egész évben hallgatták a különös kór- és orvosi gyógytant (Therapia speciális et praxis medica), a sebészi mütéttant (Doctrina de operationibus chirurgicis), az elméleti szülészetet (Obstetricia theoretica), valamint sebészi gyakorlatot folytattak. Az 1835/1836-es tanévig ugyanezeket a tárgyakat találhatjuk a másodéveseknél, azzal a különbséggel, hogy azok féléves lebontását nem ismerjük, de valószínűleg nem változtattak a korábbi rendszeren. Az 1836/1837-es évtől kezdődő tíz évben mindössze annyi változás történt, hogy az akológiát és a gyakorlati anatómiát törölték a másodévesek órái közül, így elméleti, mind a gyakorlati anatómiát az első tanévben kellett elsajátítani, az akológiát pedig kizárólag az első tanévben oktatták. Az órák bontása tehát a reformkorban a következő volt:" Tanév 1. évfolyam II. évfolyam 1825/1826 őszi félév Anatómia, Chirurgia llieoretica, Institutiones mcdicae theoreticae Akologia, Doctrina de operationibus chirurgicis, Praxis chirurgica, Medicina forensis, Therapia speciális medicaet Praxis mcdica, Obstetricia theoretica. Anatómia practica 1825/1826 tavaszi félév Anatómia, Chirurgia llieoretica, Institutiones mcdicae theoreticae Doctrina de operationibus chirurgicis, Praxis chirurgica, Therapia speciális mcdica et Praxis medica, Obstetricia theoretica, Vetcrinaria 1826/1827 Anatómia, Chirurgia llieoretica, Institutiones mcdicae theoreticae Akologia, Doctrina dc operationibus chirurgicis. Praxis chirurgica, Medicina forensis, Therapia speciális medica ct Praxis medica, Obstetricia theoretica. Anatómia practica, Epizootiologia 1827/18281835/1838 Anatómia, Chirurgia theoretica, Akologia, Institutiones medicac theoreticae Akologia, Doctrina dc operationibus chirurgicis. Praxis chirurgica, Medicina forensis, Therapia speciális medica ct Praxis medica, Obstetricia theoretica. Anatómia practica, Epizootiologia 1836/18371846/1847 Anatómia elementáris, Chirurgia theoretica, Akologia, Institutiones Mcdico Theoreticae Doctrina de operationibus chirurgicis, Praxis chirurgica. Medicina forensis, Therapia speciális et Praxis medica, Obstetricia theoretica et practica, Epizootiologia 1

3 V. Ferdinánd 1848. március 28-án fogadta cl a/, claboratumot. v. ö.: GYŐRY, 1936. 448-450. 1

4 Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltára (a továbbiakban SOTE Lt.) Libri Classificationes (l/'d) 9-47. kötetei alapján. A tantárgyak elnevezésében az alábbi változások történtek: 1825/1826-ban az állatgyógyászat neve még Veterinana, a következő évtől azonban a latin nyelvű kötetekben végig Epizootiologia - magyarul állatgyógytan lesz. Az anatómia elnevezése az 1827-ben és 1830-ban kezdődő tanévben a magyaroknál anatómia elementáris, a németeknél anatómia theoretica, ezt leszámítva az 1828-1837 közötti időszakban kizárólag anatómia elementáris. 1838/1 839-től kezdve anatómia theoretica. A magyar államnyelv bevezetését követően a magyar és német kurzusra járóknál megkülönböztették az elméleti-, illetve az elemi bonctant.