Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 206-209. (Budapest, 2009)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - Simon Katalin: A pesti egyetem Orvosi Kara a reformkorban (1825-1848)

92 Comm. de //ist. Artis Med

. 206- 209 (2009) el más hasznos foglalkozástól ? Szintén károsnak tartotta, hogy a sebészképzésben az utóbbi években elszaporodtak a zsidó származású hallgatók, akik szerinte veszélyeztetik az orvosi pályát, azaz jelentós konkurenciát jelentenek az orvosdoktorok számára. Lenhossék szerint a megoldás a felvételi követelmények szigorítása, az oktatás latin nyelvűvé tétele és a képzési idő három évesre emelése lenne."

1 A Lenhossék által kidolgozott tervezet nem valósult meg.

4 Helyette az 1 833/1 834-es tanévben Bécsett új tanrendet vezettek be, amely a korábbiakhoz képest nem jelentett nagy változást, csupán a szemészet kapott benne nagyobb szerepet.

5 Az új tanrendet részletesen ismertette az Orvosi Tár korabeli száma. Eszerint Bécsben tíz osztályt alakítottak ki a megszerezhető fokozatok szintje és specifikuma szerint: magasabb orvos-sebészi tanulmányok, mesteri fokozat (magisterium), patronatus, sztilészség, szemorvoslás, fogászat, gyógyszerészség, vegytandoktor, „a tetszhalálba esettek életre hozatalokról szóló oktatások" és — az előzőek után nem teljesen következetesen — a szigorlatok („szigorú kikérdezések")/' Az ötéves magasabb „orvos-sebészi tanulmányok", azaz a doktori stúdiumok a sebészettel kapcsolatos tantárgyak közül magukba foglalták a bonctant (az első és második tanévben), a közönséges kór- és gyógytant (pathologia et therapia speciális, a harmadéveseknek), az elméleti szülészetet („észképi szülészség", obstetricia theoreitca, harmadéven), állatorvosi ismereteket járványtannal együtt (szintén harmadéveseknek), gyakorlati sebészeti oktatást betegágy mellett és sebészeti mütéttant (utóbbit holttesteken végzett boncolásokkal negyedéves hallgatóknak), végül pedig szemészeti és törvényszéki orvostani ismereteket (ötödéveseknek). Az orvos- vagy sebészdoktori címre való igényt már negyedévesen jelezni kellett. Miben különbözött ettől az alsóbb fokú sebészi tanfolyam? Az Orvosi Tár leírása alapján kétféle címet lehetett megszerezni alsóbb fokú sebészként, lényegében az 1816 óta bevezetett rendszer folytatásaként, a sebészmesterit és a polgári sebészt, vagy, ahogy írják, „

ipolgári és mezei sebész"Az előbbi, azaz a magiszteri címet adó képzés előfeltétele hat gimnáziumi osztály elvégzése volt első osztályú eredménnyel, valamint az orvos-sebészi tanpálya harmadik évfolyamának hallgatása és elvégzése, szintén első osztályú eredménynyel. A cím megszerzéséhez a sebészi eszközökről és a köttanról (Instrumentum, Bandagenlehre) vizsgáztatták le a pályázókat. A polgári és mezei sebészi tanulmányok előfeltétele mindössze négy grammatikai osztály vagy egy főiskola három normális osztályának 2 Győry, 1936. 384. ' Győry Tibor részletesen közli Lenhossék nem túl hízelgő véleményét a karon tanuló zsidó sebészhallgatókról. Szerinte a zsidóság „... omne fugiens taboriosum vitae genus, hac nimium abutitur opportunitatc, ut legem iolerantiae effugere et ingenitwn sibi quaestus ac lucri faciendi stúdium hac sub larva persequi valeat. Negari quidem non potest. nonnultos reperiri Hebraeos, qui praemissis studiis praeliminaribus. majores faciant in medica facu/tate progressus; plurimi tarnen sunt, qui penitus rüdes et nullius rationis morumve cultus sint capaces..." Lenhosséknak kétségtelenül igaza van abban, hogy a gyakorlatias gondolkodású zsidóság felismerte a sebészi szakmában rejlő lehetőségeket. GYŐRY, 1936. 384—385. 1 A Lenhossék-lcle elaboratuniból még 1843-ban is dolgoztak. Ekkor Mednyánszky, a budai tanulmányi bizottság elnöke próbálta meg felhasználni - sikertelenül. GYŐRY, 1936. 385-386. Emlékkönyv a budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának múltjáról és jelenéről. Irta és szerk.: IIÖGYES Endre, Budapest, 1896. (a továbbiakban MŐGYES, 1896.) 17. és Boi.ÁNYl Imre - PALATKÁS Imre: Táblázatok a Budapesti Orvostudományi Egyetem történetének fontosabb adatairól. In: Orvostörténeti Közlemények, 20 (1961)414-510. (a továbbiakban BOLÁNYI — PALATKÁS, 1961.) 428. '' Orvosi Tár. 1833. Tizenegyedik kötet. Kilencedik füzet. 216-225.