Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 206-209. (Budapest, 2009)
TANULMÁNYOK — ARTICLES - Varjassy Péter: Hunyadi Mátyás uralkodásának hazai orvostörténeti emlékei
Varjassy P. : Hunyadi Mátyás uralkodásának hazai orvostörténeti emlékei 71 A fiatal püspököt tüdőbetegsége mellett egy másik, fájdalmas és kellemetlen betegség is akadályozta mindennapjaiban. Jó barátja, az őt közelről ismerő Galeotto Marzio tett erről említést fentebb már idézett müvében: „Jamts Pannonius tyúkszemtől szenvedett. A tyúkszem egyféle furunkulus, csak többnyire állandó. Ez a testvégeket támadja meg. Arról kapta a nevét, hogy olyan szúró fájdalmat okoz, mintha egy vasszöget szúrtak volna be. Ugyanis a hús vastag bőrré keményedik, szinte állandó szúró érzéssel. Es ez, úgy tűnik, a költők ellensége. A mi időnkben ugyanis Janus pécsi püspököt, a legkiválóbb tudományú férfiút, híres-fényes tetteiről jeles embert és híres költőt, ez kiváltképpen megbetegítette, őt, aki minap a legelegánsabb stílusban panegyricumot énekelt hősi dalban a veronai Guarinonak életéről. Mivel a lába ujján helyezkedett el, nem tűrte a sarunak még az érintését sem ". (MARZIO 1517) Janus Pannonius földi maradványait később Pécsre vitték, majd évekkel később (!) a bazilikában temették el, miután Mátyás király is meglátogatta koporsóját. Sírját csak 1991-ben találták meg a pécsi bazilika altemplomában. Ünnepélyes újratemetése 2008. október 21-én történt meg, ugyancsak a pécsi székesegyházban. Mátyás a későbbiekben szükségét érezte egy új universitas megalapításának. 1475 után a domonkosok budai tartományi főiskoláját szerette volna egyetemmé fejleszteni. Sajnos, elképzeléseit nem tudta megvalósítani. (KUBINYI 2007) Váradi Sándor idézi a tervezett budai egyetem kapcsán Heltai Gáspárt: 'Annak-utána úgy akará a kissebbik piatzát építeni, hogy az északi oldalban szép boltok, szép szobák, és szép kamarák lennének, hogy az elsőkben az Orvos Doktorok laknának, a másikban az Patikárosok és az Borbélyok, az harmadikban volnának az betegek kiilömb-külömb féle szobákban, boltokban és kamarákban". Tervezték egy mai értelemben vett egyetemi város kialakítását is. ,, Északra a kapun, alól a Duna felől mind az egész szeren alól egymás mellett mind konyhák volnának, és a felett minden szükségre való házak: mert azt tekéllette vala ő magába, hog)> úgy rendelne minden szükségeket a Schóla mellé mind ételből, mind italból, s mind az egyéb embereknek szükségre valókból, hogy az negyven ezer tanú/ó deákból egy sem jőne-bé egész esztendeig az városba semmi szükségéért". (VÁRADI 1940) Hunyadi Mátyás udvarának orvos-diplomatái Mátyás király regnálása során udvari orvosainak ill. az udvarban megforduló orvosoknak a száma, összevetve többi középkori uralkodónkéval, kifejezetten nagyszámúnak mondható. Főként itáliai orvosok fordultak meg a királyi udvarban, ami főképpen Mátyás és Beatrix (1457-1508) szoros itáliai kapcsolatainak tudható be. Olasz orvosok egyébként is igen nagy számban működtek hazánkban, végig a középkoron át egészen a 17. század derekáig. (BARTÓK 1932) Az ott megforduló orvosok azonban nemcsak gyógyítottak, hanem gyakran diplomáciai feladatokat is elláttak. A reneszánsz korában nem volt ritka az orvosok diplomáciai küldetése, amint erről Schultheisz Emi! és Tardy Lajos közleményében bővebben olvashatunk. (SCHULTIIEISZ 1974) Nemcsak Mátyás bízott meg orvosokat diplomáciai feladattal, hanem főként itáliai uralkodók küldtek orvosláshoz is értő követeket Budára. 1465-ben Francesco Sforza milánói herceg házassági ügyben küldte tárgyalni Budára orvosát, Ambrosius Griffus orvosdoktort. Orvos-diplomata volt Joannes de Leonibus
