Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 206-209. (Budapest, 2009)
TANULMÁNYOK — ARTICLES - Varjassy Péter: Hunyadi Mátyás uralkodásának hazai orvostörténeti emlékei
72 Comm. de //ist. Artis Med. 206- 209 (2009) casertai püspök is, aki 1476 tájékán, mint a nápolyi király követe járt Mátyásnál. Mátyás éppen ekkor betegeskedett, ezért hosszabb ideig vissza is tartotta a püspököt, aki tudós és tapasztalt orvosnak is bizonyult. Uralkodónk betegségére vonatkozó pontosabb adatunk nincsen. A király, megelégedése jeleként, az orvos-diplomatát annak eltávozásakor a szicíliai királynak is a figyelmébe ajánlotta. (MAGYARY-KOSSA 1931, CSÁNKI 1883) Mátyás nagy tekintélynek örvendett udvari orvosa volt az 1480-as évek tájékán a Fert-arában tanult Frachescino mester ( Francesco da Bressa), aki Mátyás és Beatrix házassága ügyében tevékenykedett sikeresen. Ezen túl orvosi tevékenységéért is nagyra becsülte az uralkodói pár. (MAGYARY-KOSSA 1931, CSÁNKI 1883) Franciscus Fontana orvosdoktort Mátyás király Corvin János és Galeazo Bianca milánói hercegnő tervezett frigye ügyében küldte 1487-ban a milánói herceghez. (MAGYARYKOSSA 1931, WESZPRÉMI 1962) Igen érdekes, de egyben a kor szokásaira utal, hogy messzi földről is érkezett udvarába követi teendőkkel megbízott orvosdoktor. Ilyen távoli vendég volt a királyi udvarban a Perzsiából érkezett Izsák orvos. Róla annyit tudunk, hogy „nemzetiségére nézve spanyol, vallását illetően zsidó" volt. A perzsa uralkodónak, a türkmén Uzun Hasszánnak (1423-1478), Perzsia nagy részének és más hatalmas területek urának volt udvari orvosa. Izsák széles hatáskörrel megbízott követként indult el Perzsiából Velencébe és több, a török terjeszkedés által érintett európai országba. Uzun Hasszán közös fellépést, szövetséget szeretett volna elérni a közös ellenséggel, az osztnán birodalommal szemben. Egy velencei követi levcl szerint „Izsák orvos... saját elhatározásából, ugyanakkor a mi teljes helyeslésünkre felkereste őfelségét, a magyar királyt, hogy újból meggyőzze és rábírja a közös ellenség elleni erőteljes hadbalépésre". Izsák először 1472 nyarán járt Budán, útban Velence felé. Visszautazásakor, 1473 januárjában is felkereste a királyi udvart. Mátyás követei 1473 augusztusában jártak a perzsa udvarban. Mátyás viszonozta a követséget. A tárgyalások végül sikertelennek bizonyullak, a törökellenes liga nem jött létre. ( (TARDY 1969, VÁMBÉRY 1902) Az orvos Izsák - vagy ahogyan a korabeli dokumentumok nevezték: Izsák bég - életéről további adatok találhatók Schultheisz Emil és Tardy Lajos már említett közleményében. (SCHULTHEISZ 1974) Corvin János sántasága Hunyadi Mátyás egyetlen fiú utóda 1473-ban, Budán született a király házasságon kívüli kapcsolatából. Corvin Jánosról (1473-1504) feljegyezték, bal lábára sántított. Kora gyermekkorában történhetett az a baleset, melynek következtében egész életére sánta lett. Mátyás ezért is eleinte egyházi pályára szánta, 1481-ben a pápa is megerősítette győri püspöki kinevezését. A király a későbbiekben, törvényes utód híján, örökösének szánta. Apja halála után azonban nem sikerült az uralkodói trónt megszereznie. János herceg 1504. októberében halt meg. A szlavóniai lepoglavai pálos kolostorban temették el, halálát a délvidéki harcok közben szerzett „lappangó pestises láz" okozta. Török Aurél 1886-ban felbontatta sírját, és megvizsgálta csontjait. Megállapította, „a balczomb-csont sorvadása és a megfelelő ízületi gödör összezsugorodása kétségtelenné tette, hogy Corvin a balláb idült ficzamodásában szenvedett, amelynek — valószínűleg külső behatás következményeképp - a korai gyermekség éveiben kellett előállaniar (SCHÖNHERR 1894)
