Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 206-209. (Budapest, 2009)

ADATTÁR — DOCUMENTS - Magyar László András: Spillenberg Dávid megfigyelései a kőrisbogarak ma-gyar népi gyógyászati használatáról (1670)

Magyar L. A. : Spillenberg Dávid megfigyelései a kőrisbogarakról 273 kőrisbogarakat is baj nélkül fogyaszthatnak, hiszen a kőrisbogarak lába mindenfajta mérgező anyag kiváló ellenszere. Spilenberger Dávid — Levél Lőcséről Sachsiiis Doktornak. Megjegyzés: A kőrisbogarak, közönséges nevükön spanyollegyek, mindeddig a gyakorló orvosok körében nem örvendtek túl nagy népszerűségnek, mivel belsőleg alkalmazva könnyen véres vizelési, kegyetlen has-, gyomorcsikarást, vese- és egész testi fájdalmat idézhetnek elő. 31 Sőt, nagy mennyiségben külsőleg alkalmazva is ugyanezeket a tüneteket okozzák.

3' Vízkór (hydrops) ellen mégis javallja őket Zacutus Lusitanus 3

3 ajánlja továbbá „in pesso" fehér folyás kitisztítására is. Hippocrates

3

4 pedig ischuria elten javallja. Zacutus Lusitanus másutt

3

5 mandulaolajjal keveri. G.Hieronymus Welsch

3

6 úgy véli, hogy biztonságosabb forrázatban (infusum-ban), mint por alakban adni. Matthias Jacobus Matthiades, Bartholinusnál

3

7 arról tudósít, hogy gonorrhoea, különösen pedig a heveny gonorrhoea esetén egy bizonyos leydeni gyakorló or\>os sokakat meggyógyított kizárólag borba áztatott kőrisbogarak alkalmazásával, alpis

3

H hozzáadásával temperálva az áztatólevet. Néhány éve, Kelet-Indiákról hazatért sebészünk, a boroszlói Johann Georg Hahnke mesélte nekem, hogy Dunquien tartományban létezik egy közismert gonorrhaea-gyógyítási mód. Vesznek orbáncfű-virágból 69 unciányit, megfőzik két pint, kádból kicsepegett, szivárogtatott borban (Troff- oder Leckwein)

3'

J, aztán vesznek kőrisbogárból 2 drachmányit, egy pint törkölyben digerálják, majd összekeverik a borral, és ebből a keverékből egy keveset, néhány kanálnyi útilapu-lével együtt adnak belsőleg a betegnek. A kőrisbogarakat hasonlóképpen dicséri vizelési nehézség és heveny gonorrhoea ellen Jacob Friedrich Kozhe orvosdoktorha törkölyben digerálták előbb őket, és itatóspapíron átszűrték, vigyázva, nehogy a szubsztanciájukból valami is átjusson a papíron, a kőrisbogarak használatakor azonban mindenekelőtt arra kell ügyelnünk, amire a kiváló Bartholinus hívja fel figyelmünket:

4

1 j

l Langius, Ioannes: Epistolarum medicinalium volumen tripartitum. Hanoviae, Wechel, 1605. 208-211. (1.47.); Fabricius Hildanus, Guilielmus: Observaiionum et curationum chirurgicarum centuriae. Lugduni, Huguctan, 1641. Cent.VI. Obs.99. 3

2 Ui. Cent.VI. Obs.98 "Zacutus Lusitanus: Historiarum et observationum medicarum centuriae IV. Francofurti ad Moenum, 1670, Lib.il., Dub.67. 3

4 llippocratis Coi sive Magni opera omnia graece et latiné. Tomus secundus. Ed. I.A. van den Linden, Lugduni Batavorum, Gaasbechius, 1665. 11:660. (De supcrfoetatione, c.23.) 3

3 Zacutus Lusitanus: Praxis medica admiranda. Lugduni, 1657. Obs.32. '''Welsch, Georg Hieronymus (1624-1677): Sytloge curationum et observationum medicinarum centuriae VI Augsburg, 1667-1668. 53., (Obs.89.-hez irott jegyzet.) 3

7 Bartholinus, Thomas: Epistolarum medicinalium centuriae IV. Hafniac, Godicchenus-Haubold, 1667. 343. (Cent. IV. Epist. 53.) 3

5 Talán Alphida-Trigonella foenum-graecum L. Kriinitz J. G. 1773-1858 közt megjelent Oekonomische Enctklopádie-]ébcu a következő meghatározást olvashatjuk a Lcck-Weinröl: „/. In einigen Gegenden, besonders Ungarns, Wein, welcher aus den reifsten und besten Beeren von selbst heraus lecket, oder tröpfelt, und welcher auch Tropf-Wein, am häufigsten aber Ausbruch, genannt wird.

2. Wein, welcher aus dem Hahne eines Fasses, oder neben dem 7Mpfen, heraus lecket, Trauf-Wein, Tropf-Wein; Fr. Baquetures." 4,

1 Bartholinus, Thomas: i.m. 491. (Ccnl.V. Epist .

82.) 4

1 Bartholinus, Thomas: i.m. 346. (Cent IV. Epist.54.)