Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 206-209. (Budapest, 2009)
ADATTÁR — DOCUMENTS - Magyar László András: Spillenberg Dávid megfigyelései a kőrisbogarak ma-gyar népi gyógyászati használatáról (1670)
272 Comm. de //ist. Artis Med. 206- 209 (2009) naturae curiosorum-ba.r\. 2 b Megfigyelései közül kétség kívül a körisbogarak magyar népi gyógyászati alkalmazásáról 1670-ben közölt levele a legérdekesebb, amelyet utóbb Théophile Bonnet újra közzétett és magyarázott - vagyis a közlemény a maga korában nemzetközi feltűnést keltett. Minthogy egyrészt az orvostudomány történetében viszonylag kevés a nemzetközi érdeklődést keltő, magyar vonatkozású munka, másrészt pedig a kőrisbogár magyar népi gyógyászati alkalmazásának ez az első biztos dokumentuma, úgy gondoltam, érdemes az alábbi fordítással és közléssel felhívnunk a figyelmet erre a különös Hungaricumra. Tudnunk kell, hogy az alábbi közlemény voltaképpen Spillenberg levelének Philippus Jacobus Sachs (1627-1672) boroszlói orvos, a Miscellanea kiadója, szerkesztője, az Academia Naturae Curiosorum egyik alapítója által készített ismertetése. A levélhez fűzött megjegyzések és kiegészítések is Sachs tollából származnak. Ez a közlési forma azonban a Miscellanea-ban megszokott volt, így a közleményt joggal tulajdoníthatjuk Spillenbergnek. A fordítás során a szövegbe illesztett jegyzeteket lábjegyzetté alakítottam és bibliográfiai adatokkal egészítettem ki. „ David Spilenberger Úr: Ártalom nélkiil fogyasztott kőrisbogarak 2 7 Felső Magyarországon 2'^, a Tisza folyón túl, a magyarok 2' igen gyakran szenvednek egy újfajta betegségtől: Nyakuk hirtelen feldagad, majd fejüket hatalmas hőség árasztja el, amely utóbb teljes testükre is átterjed. Azok, akik nem jutnak azonnal orvossághoz, négy nap alatt belépusztulnak a kórba. A betegség leginkább a víziszonyra emlékeztet. A következő gyógymódot szokták ellene alkalmazni: Egy-egy alkalommal tíz darab kőrisbogarat'" zúznak porrá: ez a por italban fogyasztva hol erős verítékezést, hol pedig bőséges vizel et folyást idéz elő náluk, a nélkül azonban, hogy eközben bármilyen fájdalmat is okozna. Ezt a gyógymódot németek és más nemzetiségűek esetében azonban aligha szabad utánozni. A tiszántúli magyarok viszont igen ellenálló és erős szervezetűek: úgy vélik, hogy akár egész 2 6 Az Ephemerides, az Academia Leopoldina (későbbi) tudományos lapja 1670-től jelent meg. Az idők során azonban neve állandóan változott Llső évfolyama Miscellanea curiosa, sive Ephemeridum Medico-Physicarum Germanicarum, más említésekor Miscellanea Curiosa Medico-Physica Academiae Naturae Curiosorum, vagy Miscellanea Curiosa Physico-Medica Academiae Naturae Curiosorum. néven jelent meg. Más kutatók szerint a folyóirat teljes neve 1671 és 1705 között Miscellanea Curiosa Medico-Physica, sive Ephemeridum MedicoPhysicarum Germanicarum Curiosarum volt. 2 7 Spilenberger, David.: De cantharidibus innoxie sumtis. Miscellanea curiosa medico-physica academiae naturae curiosorum. Lipsiae, Trescherus-Bauerus, 1670. (Ann.l.) Obs.133. 296-298.; Sachs, J. Ph.: XVII. sehol ion ad observationem de cantharidibus innoxie sumtis. Appendix, seu addenda curiosa omissorum... Wratislaviae, Fellgebcllus, 1670. 31-32; A szöveget azonos formában közli még: Bonetus, Theophilus: Medicina septentrionalis collatitia. Gencvae, Chouet L., 1686. (VII. Sectio, 17. Observatio) Tom. II. 365366.. Idézi Weszprémi is (I. 346.). Spillenberg levelére Ettmüller is hivatkozik (i.nv). 21 < Felső-Magyarország (Hungaria superior) meghatározása koronként változott: Ebben az esetben nem ÉszakMagyarországot, hanem Magyarországnak (Bécsből nézve) Komáromon túl eső területeit érti alatta szerző. 2 9 A szöveg „Hungari" kifejezése ezúttal - tekintettel a helymegjelölésre - valószínűleg valóban magyar etnikumot jelöl. A Hungarus név ebben a korban sokféle nemzetiséget jelölhetett, így 'magyar'-nak nem fordítható automatikusan. j 0 Cantharis - Lytta vesicatoria, azaz körisbogár. A leírásból itt egyértelműen azonosítható a rovar.
