Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 206-209. (Budapest, 2009)
TANULMÁNYOK — ARTICLES - Kapronczay Károly: Az orvostörténelem, mint önálló szaktudomány
Kapronczay K. : Az orvostörténelem, mint önálló szaktudomány 13 magyarországi születésű és magyar nemességgel rendelkező Stanislaw Wosinski (+1694) orvosdoktor, krakkói kanonok, az elméleti orvostan professzora - más témákkal együtt - feldolgozta az orvosi kar történetét, amely művet 1896-ban Bronislaw Wojciechowski adott ki nyomtatásban. Wosinski munkájában 63 Krakkóban végzett orvossal és kézirataival foglalkozott. Különös figyelemmel említette 25 orvosprofesszor munkásságát, közöttük Jakub Suskiét (+1678), akinél felhívta a figyelmet orvostörténeti kézirataira is. A 18. században, a felvilágosult abszolutizmusban végrehajtott lengyel egyetemi reform idejéig a krakkói orvosi karon szép számban születtek orvostörténeti témájú írások, főleg a kar történetét feltárók, de éppen a krakkói egyetem gyors és látványos hanyatlása miatt az orvoslás történetének müvelése is erőtlenné vált. A lengyel egyetemi reform érintette a krakkói, a vilnói egyetemet, majd a Napóleon idején létrehozott, „tiszavirág életű" Varsói Nagyhercegség által alapított varsói egyetem (1809), valamint a II. József császár nevéhez fűződő, 1786-ban megalapított lembergi egyetem a kor modern egyetemeinek számítottak. Krakkóban, Vilnóban és Varsóban szinte egyidőben tettek javaslatot az orvostörténelem kötelező tárggyá minősítésére, majd 1810 áprilisában elrendelték az oktatását is. Az orvostörténelmet a IV. tanév első félévében heti három órában adták elő. Az 1814-1815-ös tanévben az orvostörténeti tanszéket az orvosrendészeti és igazságügyi orvostani intézetben helyezték el, lehetett disszertációt írni, de mindenképpen szerepelt az orvosi tanulmányokat záró végső szigorlaton is. Az orvostörténelem első krakkói professzora (1809-181 1) Franciszek Kostecki (1758-1844), a lengyel hadsereg volt főorvosa, 1794-től a Krakkói Szabad Város szenátora lett. Előadásait a göttingeni Blumenbach: Handbuch der Naturgeschichte (1879) c. munkája nyomán adta elő, valamint a krakkói orvosi kar történetéről írott munkákban foglaltakat ismertette. Kostecki az 1811-1812. tanévtől tisztségét átadta Jerzy Bodoszynskinek (1728-1 832), aki német szerzők - a hal lei Sprengel és az erfurti Hecker - munkáit vette figyelembe előadásaiban, majd két év után az orvostörténeti előadásokat átadta Ignacy Wozniakowskinek (1779-1831), a szülészetnőgyógyászat professzorának. A Krakkói Városállam szenátusa I8I6-ban átszervezte a Jagelló Egyetem orvosi karát, növelte a tanszékek számát, így önállóvá tette az igazságügyi orvostanit, az orvosrendészetit, és elkülönítette az orvostörténeti tanszéket. A tanszék élére Sebastian Girtlert (1767-1833) nevezték ki, aki ennek előtte a krakkói egyetem levéltárában és könyvtárában kutatott, fő műve a Krótki opis funduszów Akademii Krakowskiej i ich administracji. (A krakkói egyetem működésének és adminisztrációjának rövid leírása). Girtler 1795-ben, Bécsben szerzett orvosdoktori oklevelet, majd a párizsi és a berlini egyetemeken működött, ahol - orvosi gyakorlata mellett - levéltáros, tanulmányi felügyelő volt, ezután Krakkóban a szülészet-nőgyógyászat professzorának helyettese lett. Belépett a krakkói városi hadseregbe, 1809-től városi tanácsossá is kinevezték. 1810-től az orvosi rendészet és az igazságügyi orvostan professzora lett. 1818-1822 között a dékáni, 1826-1831 között rektori méltóságot viselte. Előadásait latinul tartotta heti három alkalommal, Hecker munkáját vette alapul. Előadássorozatának főbb témái: egyiptomi, görög-római orvoslás, különös tekintettel Hippokratészra, Galénoszra, keresztény medicina, Paracelsus, Helm, Harvey, Sydenham, Boerhaave, Hoffmann, Cullen, Stoll, stb., orvosi elméletek, gyakorlatok, különös járványok. Állandó levelezésben állt a német egyetemek orvostörténeti tanáraival, egyes feltett kérdései később nyomtatott változatban közreadott leveleiből váltak ismertté. 1822-ben a Krakkói Tudományos Társaság kiadásában megjelentette — lengyelül - a Beszélgetések az orvosi