Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 206-209. (Budapest, 2009)
TANULMÁNYOK — ARTICLES - Simon Katalin: A pesti egyetem Orvosi Kara a reformkorban (1825-1848)
Simon K.: A pesti eg s'etem Orvosi Kara a reformokorban 127 Régió Létszám Felvidék (nyugati: 21, keleti: 13) 34 Dunántúl (14, nyugat: 9, dél: 8) 31 Duna-Tisza köze 21 Pest megye 16 Tiszántúl 12 Pest-Buda, Óbuda 4 Bánság 1 A fentebbi táblázatból látható, hogy elsősorban az ország fejlettebb és sűrűbben lakott nyugati feléből, illetve a lassan fővárossá váló Pest-Budáról és vonzáskörzetéből jött több diák az egyetemre. Itt viszonylag könnyebben is boldogulhattak diplomaszerzés után. Kérdés azonban, hányan végezték el ténylegesen azt. A classificatiós kötetek alapján láthatjuk, hogy 24 diáknak már a beiratkozás után elment a kedve a tanulmányoktól. A kassai Ferentzy Vincentius diplomázása előtt, a nádudvari Toth Josephus pedig, miután 1837-ben beiratkozott, meg is halt. 20 0 2 7 hallgatónak időről időre meggyült a baja a tanulással és több évet kihagytak, vagy elmaradoztak, sokan vissza se jöttek az egyetemre: egy részük továbbmehetett Bécsbe, másikuk pedig végleg abbahagyta a képzést. A családi praxis mindenáron való bebiztosításának a jele, hogy több rokont, testvérpárt is találunk, akik egyformán apjuk hivatását akarták folytatni. A magyarországi diákok között öt ilyen család van, egyikből, a kalocsai Perndl-famíliából hárman is jöttek az egyetemre és mind a hárman le is diplomáztak. 20 1 Ahhoz képest, hogy gyógyszerészek nem taníttatták fiaikat sebészetre, több olyan esetet is ismerünk, ahol sebészcsaládból származó gyerek lett gyógyszerész (és sebész). A sebészkurzusra járt két gyógyszerészlegény, valamint négy olyan diák, aki már rendelkezett gyógyszerészmesteri képesítéssel - igaz, itt se mindenki jutott el a sebészmesteri diplomáig. 20 2 Ezek a családok roppant céltudatosan képezték ki fiaikat, ezt jelzi, hogy a tizenegy diákból csak hárman nein kaptak itt diplomát. 2 0' Többnek viszont már az apja is Pesten vizsgázott le. A Trolltestvéreknek például nem csak az apja (Ladislaus), hanem a nagybátyjuk (Antonius) is Pesten szigorlatozott. A szakma képviselőinek mobilitását jelzi, hogy az első generáció képviselői még ungváriak, a második Kassán született, az 1840-es Orvosrendben szerepel a nagybácsi, mint ungvári középponti rendes seborvos, miközben az egyik fiú, Leopold már a Bács megyei Vaskúton teljesített szolgálatot községi seborvosként. 20 1 Habár a hadsereg és a sebészet igen szoros kapcsolatban áll egymással, a hadegészségüggyel kapcsolatban állók száma elhanyagolható. A Sopron megyei Gold Joannes apja se2,1 0 SOTE Lt. 1/d 17. kötet 164-165. p. és 32. kötet 129-130. p. 20 1 Apjuk. Perndl Adainus Nagyváradról költözött Kalocsára és 1796-ban kapott sebészmesteri képesítést. Franciscus fia 1827-bcn, Antonius 1828-ban, ifjabb Perndl Adanius pedig 1837-ben lett polgári sebész és szülész. SOTE Lt. l/f 2. kötet 533. p. (910. ssz ), 782. p. (282. ssz ), 790. p. (309. ssz.), 899. p. (727. ssz.) 20 2 A zombori születésű gyógyszcrészmester, Peák Franciscus például (elsőéves német: 1831/1832. másodéves: 1832/1833-1833/1834) 1835-ben lett sebészmester. SOTE Lt. t/f 3. kötct9. p. 1758. ssz. 20 3 Paulus Ferdinandus (elsőéves német: 1834/1835) és a kassai Troll Leopoldus (tan.. 1828/1829-1831/1832) és Vincentius (beír.: 1829). Troli Leopoldus a négy év tanulás után máshol vizsgázott le. SOTE Lt. l/f 2. kötet 514. p. (836. ssz. ) és 603. p. (1334. ssz.) 11 4 Magyarországi Orvosrend névsora 1840-re. Kiadták: Dr. Bugát és Dr. Flór. Első év. Pesten, Trattner-Károlyi betűivel, (a továbbiakban Orvosrend, 1840.) 17. és 106.
