Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 206-209. (Budapest, 2009)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - Simon Katalin: A pesti egyetem Orvosi Kara a reformkorban (1825-1848)

Comm. de /fist. Artis Med. 206—209 (2009) pontjából a szlavóniaiaknak mindegy volt, hogy Bécsbe, vagy Pestre jönnek, sőt, feltételezhető, hogy a kevésbé tehetőseknek még jobban megérte Pesten végigjárni a tanfolyamot. Egy diák, az ortodox Simonovits Stephanus épp diplomaszerzés előtt, az 1 841

/1842-es tanévben halt meg. Három diák apjáról tudjuk, hogy polgár volt (ketten Eszéken, egy pedig Zimonyban). Öt tanuló apja kereskedő, négyé kézműves, egynek-egynek pedig gyógyszerész, illetve sebész volt. Összesen 14 stájerországi születésű diákot ismerünk a reformkorból, kivétel nélkül római katolikusok voltak. Tízen csak elsőéves tanulmányaikat végezték Pesten, közülük négyen beiratkozásuk után abba is hagyták azokat, egyet pedig töröltek a diákok sorából. Kettő minden bizonnyal folytatta máshol a kurzust, miután két évet türelmesen rászántak a tanulásra.

14

5 Hárman csak a második évfolyamot végezték el Pesten, közülük ketten diplomát is itt kaptak.

1

4'

1 Csak egy stájerországi peregrinus volt, aki mindkét évfolyamot itt végezte. Treffler Joannes 1841/1842-ben volt elsőéves német, a következő tanévben pedig másodéves diák Pesten. Diplomát azonban már nem itt kapott. Mivel az anyakönyvek szerint Bécsben kiállított állatorvosi oklevéllel jött Magyarországra sebészetet tanulni, valószínű, hogy a kurzus befejeztével hazament Bécsbe szigorlatozni.

14

7 A stájer tanulók a horvátokhoz hasonlóan ezek szerint szintén csak résztanulmányokat folytattak Magyarországon. Családi hátterükről mindössze annyit tudunk, hogy egy polgári családból származott, foglalkozás csak három szülőnél ismeretes: egy egyházszolga, egy kereskedő és egy gyógyszerész volt. Osztrák Sziléziából hárman próbálkoztak itt oklevelet szerezni, mindhárman 1835-ben jöttek Magyarországra, a másodéves német sebészkurzusra, de mindannyian egyből ott is hagyták azt.

14

8 Tirolból is három katolikus diák kereste fel a pesti orvosi kart. Egyikük fél év után otthagyta az első évet,

14

9 és a másik is csak az első évfolyam óráira járt.

15

0 A harmadik, Baumgartner Jacobus az elejétől kezdve Pesten folytatta sebészi tanulmányait és itt is szigorlatozott le.

15

1 Két huszonéves diák Krajna tartományból, Laibachból jött Pestre, hadseregnél végzett gyakorlat után. Egyikük, Krischmann Carolus kétszer két év alatt itt járta végig az egyetemet és itt is lett sebészmester, míg másikuk egy év után továbbállt.'

52 A Karinthiából érkezett Berdeker Vincentius 1839-ben immatriculált Pesten, de halála megakadályozta őt tanulmányai befejezésében.

15

1 Két esetben a Habsburg Birodalom 14:

1 Anbei Michael 1825/1826-ban és a rákövetkező tanévben volt elsőéves Pesten, Schmiderils l'ranciscus pedig 1830/183l-ben és 1831/1832-ben. u<

> Ungcr Perdinandus 1830-ban iratkozott be másodéves németnek, majd 1831-ben avatták sebészmesterré. SOTE Lt. l/f 2. kötet 702. p. 1715. ssz. Nappei (Nappey) Aloysius 1842-ben iratkozott be a másodévesek közé és 1843-ban kapott szintén sebészmesteri oklevelet. SOTE Lt. l/f 3. kötet 55. p. 1882. ssz. Stöger Matthias 1839/1840-ben elvégezte a második évfolyamot, de nem szerepel a Promotiós kötetekben. 14

7 SOTE Lt. l/e 8. kötet 82-83. p. I4

S A római katolikus Latzl Antonius és Czeike l'ranciscus, valamint az evangélikus Mikler Carolus. Előzetes tanulmányaikról nem tudunk semmit. I

4'' Grandi Aloysius 1825-ben iratkozott be az elsőéveseknek tartott német tanfolyamra. 15

0 Tenig Joannes 1832/1833-ban és 1833/1834-ben volt elsőéves. 11

1 Baumgartner 1829/1830-ban kezdte a sebészmesteri kurzust, két évig volt első-, egy évig másodéves. 1833ban lett polgári sebész és szülész. SOTE Lt. l/f 2. kötet 851. p. 591. ssz. Krischmann (Kirschmann, Krisman) 1835/1836-1838/1839 között volt egyetemista Pesten és 1840-ben lett sebészmester. Paulits Joannes még 1829-ben immatriculált. SOTE Lt. l/f3. kötet 34. p. 1828. ssz. 15

3 SOTE Lt. 1/d 37. kötet 127-128. p.