Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 206-209. (Budapest, 2009)
TANULMÁNYOK — ARTICLES - Simon Katalin: A pesti egyetem Orvosi Kara a reformkorban (1825-1848)
Simon K.: A pesti eg s'etem Orvosi Kara a reformokorban 121 Napóleon alatt különleges joggal rendelkező részéből, lllyriából született peregrinusok jöttek Magyarországra. 15 1 A birodalom keleti feléből, Bukovinából hárman fordultak meg a pesti orvoskaron, de ketten már elsőévesként otthagyták azt, a harmadikról pedig nincsen információnk, mivel 1846-ban iratkozott be, és a következő tanévnek sem a Classificatiós kötetei, sem Matriculái nem maradtak fenn. 15 5 Ennél is egyedibb, hogy az ekkor még Habsburg Birodalomhoz tartozó Lombardiából is jött egy diák Pestre. A velencei születésű Stehno Augustus előtanulmányairól semmilyen információ nem áll rendelkezésünkre, itt csak befejezte azokat. 1' 6 A Habsburg Birodalmon kívüli területekről származó diákokkal mondhatni véletlenszerűen, szórványosan találkozhatunk. Poroszországból mindössze öten jöttek, ebből hárman a volt Lengyelországból: ketten Poznanból, egy pedig Wroclawból (Breslau, Boroszló), utóbbiból jött Dörnbaum Fridericus. Dörnbaum, Merkel Ludovicus és a poznani Thiel Adamus csak az első évfolyamot járták ki Pesten, Dörnbaum 1841 /1842-től kezdve három éven át, Merkel Ludovicus, akinek az apja sebész volt, 1831/1832-ben és a rá következő tanévben. Thiel 1825-ben, 1826-ban és 1828-ban iratkozott be az elsőévesek közé Pesten. Az első kettőt kezdetben evangélikusnak mondják, az utolsó tanévben azonban római katolikusként szerepelnek a Classificatiós kötetekben. Mivel diplomát nem Pesten szereztek, nem lehet eldönteni, hogy puszta elírásról vagy áttérésről van-e szó. Az, hogy mindkettőjüknél az utolsó évben szerepel ez az eltérés, azt sugallja, hogy pesti tartózkodásuk alatt valóban áttérhettek a katolikus vallásra. A poznani Schvartz (Schvarz) Carolus végig evangélikusként szerepel az osztályozási kötetekben 1828-ban és 1829-ben, őt azonban a promoveáltak között mondják katolikusnak. 15 7 Thiel az egyetlen katolikus poroszországi peregrinus Pesten. |5 S A poroszországi diákok csekély számát magyarázza — hasonlóan az ausztriai példához—, hogy Poroszországban a pestinél jóval színvonalasabb iskolák működtek ekkoriban, így például a berlini Collegium Medico-Chirurgicum. Pestet a jelek szerint csak a Porosz Királyság volt lengyel területeiről keresték fel. Oroszországból két diák kereste fel a pesti egyetemet. Egyikük, a zsidó Gordon Naphtali egy közelebbről meg nem határozható településről származott. 15 9 1825/1826— 1827/1828-as tanévek között tanult Pesten és diplomát is itt szerzett polgári sebész és szülészként. Az evangélikus Merkel Fridericus a Varsói Nagyhercegség területén született 1797 körül, amely 1795-től Új Kelet-Poroszország néven a poroszokhoz tartozott. Tanulmányai idején, a bécsi kongresszus döntésének köszönhetően már az Orosz Birodalom an1, 4 Kasztéi litz (Kaszthelicz, Kaszthelitz) Felix és Doliner Joannes 1825-1827, ill. 1836/1837-ben jártak az egyetemre. 15 5 Nehr Cajetanus és Kádár Oswaldus (tan.: 1828/1829-1830/1831, ill. 1837/1838). Rosenzweig József csak egy szerepel a Promotiós kötetekben, de nem azonos a fent említett bukovinai tanulóval. I 1825/1826-ban és a rákövetkező tanévben volt másodéves. 1828-ban lett polgári sebész és szülész. SOTE Lt. l/f 2. kötet 793. p. 322. ssz. Schwarz Carolusként van bejegyezve. A Promotiós kötet pontosítja a Classificatiósban szereplő adatokat, eszerint nem Poznan városában, hanem Poznan tartomány egyik településén, Santomischl-ben született. SOTE Lt. l/f2. kötet 822. p. 450. ssz. Thielnél a Classificatiós kötetekben elírták a származási helyet: „ Posen in Pol ama Russica" - helyesen Polonia Borussica lenne, mivel Poznan nem Orosz-, hanem Poroszországhoz tartozott. |v ) A Classificatiós kötetekben Uminkiovich, Uminum, Umina, a Promotiósban L/min néven szerepel Utóbbiban Morvaországinak nevezik a települést. Mivel tanulmányai alatt következetesen oroszországinak nevezik, az oroszországi diákok közé soroltuk Gordon Naphtalit. SOTE Lt. l/f 2. kötet 803. p. 362. ssz.
