Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 202-205. (Budapest, 2008)
TANULMÁNYOK — ARTICLES - PÁLVÖLGYI Balázs: A trachoma elleni védekezés megszervezése Magyarországon (1884-1903)
gyógyítás hosszan elhúzódó munka lehet. A szakvélemény megemlítette, hogy Ausztriában, Belgiumban, Olaszországban és Poroszországban nagy területek fertőzöttek már, de ott ennek ellenére sem születtek hatósági intézkedések. 18 2. A trachoma elleni védekezés megindulása A védekezés megindulása 1883-1884 telére tehető. Feuer jelentése nyomán az Országos Közegészségi Tanács több intézkedés megtételét javasolta. A Tanács megállapította, hogy a védekezés megszervezése (a katonaságra tekintettel) országos ügy. Az 1850-es években, trachomas katonák számára létesített „üdülőhely" mintájára hivatkozva szerepelt a javaslatban az „üdülési menházak" felállítása. A szakmai grémium ezen túl szükségesnek ítélte a korábban már bevezetett országos szemorvosi állás mintájára, a minisztérium központi állományában alkalmazandó szemorvosok munkába állítását is. Végül megállapította, hogy a törvényhatósági keretek között működő kiküldött orvosok rendszere, már csak a napidíjak kifizetése körüli gondok miatt is, hosszú távon nem működőképes, illetve, hogy hasznos lenne, a trachoma gyógyításával is foglalkozó községi orvosokat külön, állami díjazásban részesíteni. 19 A szakvélemény nyomán Feuer a minisztériumtól megbízást kapott a trachomautasítás megfogalmazására. 20 Miután az OKT a tervezetet kedvezően véleményezte, 1884 márciusára elkészült az első trachomautasítás 21 , így lényegében 1884-et tekinthetjük a trachoma elleni átfogó védekezés kezdetének. Az utasítás két részből áll. Az elsőben a lelkészek, tanítók és az érintettek számára a betegségről szóló egyszerű ismertetés, valamint a hatósági eljárás leírása található, míg a második az orvosoknak szól, a trachoma részletes leírásával. Az utasításból pontosan kiderül, miért olyan fontos az állam számára a betegség elleni föllépés: ,^4 szemcsés kötőhártyalob (trachoma, egyiptomi szembetegség) hazánknak több részében mindjobban elharapódzik és valóságos átokká válik, mely a népet nemcsak mód nélkül károsítja nemzetgazdasági tekintetben, de egyszersmind annak véderő-képességét is csökkenti" - Azaz amint más esetben is, a hatósági intézkedés egyik indokává a gazdasági szempont, míg a másik meghatározó okká a katonai szolgálat teljesítéséhez fűződő állami érdek sérelme vált. Az utasításból kiderül, hogy ekkor még az sem volt teljesen tisztázott, hogyan is terjed a betegség. 22 Viszont tekintettel a katonai érdekekre, a gyógykezelés végrehajtását a lehető legszigorúbb eszközökkel igyekezett biztosítani. A betegek tehát kötelesek voltak a rendelést az orvos utasításai szerint látogatni. A mulasztókkal szemben pedig az állam határozottan lépett föl: az intézkedések be nem tartása kihágásnak minősült, mely 5-100 Ft-ig terjedő pénzbüntetéssel, vagy 1-10 napig terjedő elzárással volt büntetendő, s lehetővé tette a kény18 A trachoma-ügy Magyarországon 1883-1900. közzéteszi aM. Kir. Bclügyministerium, Budapest, 1900. 9. 19 MOL Kl50-1884-1V-16-6679, a Tanács jelentésében említi ugyanakkor, hogy már 1882-ben tettek javaslatot a kérdés megoldására, továbbá, hogy a védekezés megszervezésének egyik igen komoly akadálya a trachoma gyógyításához értő orvosok hiánya. 20 MOL Kl50- 1884-lV-l6-25581 21 BM 1884/51.066, nemzetiségi nyelveken is - MOL Kl50-1310-1885-IV-l 6-22494 22 Azt ugyan helycsen állapította meg, hogy ennek a közös törülköző használata a leggyakoribb módja, de ezen túl fölvetette a levegő útján történő fertőződés lehetőségét is. Fölöslegesnek ítélte a korábbi gyakorlatot, mely szerint a trachomas beteg szobájának padlóját fölszedték, falát levakarták.
