Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 202-205. (Budapest, 2008)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — COMMUNICATIONS - GROÁK Lajos: Az orvos-hérosztól az életmódi orvoslásig

AZ ORVOS-HÉROSZTÓL AZ ÉLETMÓDI ORVOSLÁSIG GROÁK LAJOS /. A „homéroszi" medicina Legrégibb ismereteink az antik görög orvoslásról az ///ászból valók. Homérosz hősi eposza mitológia, hiszen a trójai háború történetileg csak bizonytalanul rekonstruálható, jóllehet egy német kereskedő és Homérosz-rajongó, Heinrich Schliemann az 1870-es években kiásta Trója maradványait, bebizonyítva létezését, amit addig sokan kétségbe vontak. Mitológia ennek ellenére, mert az itt vívott háború és Homérosz kora között csaknem fél évezred telt el, mialatt a történet szájhagyományként szállott nemzedékről nemzedékre, s közben mitikus elemek tapadtak hozzá: az eseményeket a háttérből az Olümposzi istenek befolyásolták, olykor civódva, egymás szándékát keresztezve, sőt a harcokba néha személyesen is belekeveredve. Aphrodité, a szerelem istennője kezét sebesíti meg Diomédész; ez azonban csekélység ahhoz képest, hogy a harcias Paliasz Athéné Árész hadisten ágyékába döfi a lándzsáját, mire „felhődült a vas „Árész", majd visszatérve az Olümpuszra, Zeusznak panaszkodik: világra hoztad e bőszült / és eszebomlott lányt, aki rosszat tervez örökké" (V. 859, 875). A költő, mint másutt is, ironizál az istenekkel - talán kételyei vannak létezésüket illetően. Egészében azonban tragikus a mű, mélyen emberi. Homérosz alapgondolatát Zeusszal mondatja ki: „ Tán hogy részt vegyetek nyomorában az emberi fajnak? Mert hisz az embernél a világon nincs nyomorultabb" (XII 446-7) Az orvostörténész az Iliászban arra keres választ, milyen lehetett az archaikus görög világ orvosi-sebészi ismeretanyaga, és hogy mit értsünk „orvos-hérosz" alatt. Az eposzban olykor hullahegyekről olvasunk; a harci szekér átgázol a véres testeken, kerekeiről csurog a vér. A tömérdek sebesült ellátása csak úgy lehetséges, ha a harcosok maguk is értenek a sebellátáshoz, és vállalják is. Erre számos példa olvasható. Akhilleusz, a trójai háború legragyogóbb hőse nem tartja méltóságán alulinak, hogy sebeket kötözzön: egy ismert vázafestményen bajtársa, Patroklosz kar-sérülését pólyázza rutinos mozdulattal. 0 tehát orvos-hérosz. Az ilyen jelenet mindennapos lehetett, nincs benne semmi mitikus. Annál mitikusabb, hogy Apollón, aki mint megsebző és gyógyító kanonizálódott, Trójában is megjelenik s jó orvoshoz illően a súlyos sérült Glaukosz „kínját megszüntette azonnal, az éjszínű vért is / szárította a vad seben, s le/kébe erőt vert „(XVI 528-8 ) Nem meglepő, hogy az ő fia volt Aszklépiosz, aki kiváló gyógyító eredményeinek köszönhetően felkerült az