Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 200-201. (Budapest, 2007)
TANULMÁNYOK — ARTICLES - PÁSZTOR Emil: Orvosegyetemi oktatás hazánkban 1769 és 1971 között, különös hangsúllyal az anatómiára és a koponyatanra
volt egyidős. Szerette a zenét, amelyben elméletileg is felkészült volt, a gyakorlatban pedig barátai sokszor élvezték gitárjátékát. " Összegezve tehát a szegedi anatómiai tanszék vezetői sorrendben 1921-től máig: 19211929 Davida Leo, 1929-1934 Kiss Ferenc, 1934-1936 Gellért Albert megbízott, 1936-1967 Gellért Albert, 1967-1968 Nagy István megbízott, 1968-tól 1993-ig Csillik Bertalan (1927- ) lett a tanszék vezetője, aki idegrendszeri kutatásaival szerzett nemzetközi hírnevet. 1993-tól 1998-ig Lipoasits Zsolt, 1998-tól Mihály András a tanszék vezetője. VI. Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem, Pécsi Tudományegyetem 1912-ben a XXVI. tc. alapján egyetemet létesítettek Pozsonyban, I. Ferenc József király és császár pedig azonnal hozzájárult ahhoz, hogy az egyetemet a Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetemnek nevezzék.. A szervezett négy fakultás közül a jogi-, az orvostudományi és a bölcsészeti kar az I. Világháború miatt nehézségek között kezdte meg működését. Az Anatómiai Intézet pedig még betöltésre sem került, az elkészült épületet a csehek lefoglalták. A mennyiségtani-, természettudományi kar megindítására a cseh megszállás miatt már nem maradt idő. 1919 szeptemberében a Csehszlovák Állam az egyetem minden tulajdonát birtokba vette. Az egyetem hallgatóinak és tanárainak jelentős része (a kolozsvári egyetemhez hasonlóan) Budapestre „menekült", ahol az oktatást megszervezték számukra. 1920-21ben pl. az anatómiát Lenhossék Mihály tanította részükre az I.sz.Anatómiai Intézetben és Tellyesniczky Kálmán a II.sz. Anatómiai Intézetben.. Az 1921-évi törvény a megmaradt Erzsébet egyetemet Pécsre telepítette. Pécsnek azonban évszázadokra visszamenő múltja volt a felsőfokú oktatást illetően. Hazánk első egyetemét ugyanis Nagy Lajos királyunk (élt: 1326-1382, uraik.: 1342-1382) alapította 1367-ben, a pápa hozzájárulásával. Az egyetem további életéről hiteles adatok nem állanak rendelkezésünkre, de a 15. sz.-ban azért két főiskola (jogi és vallástudományi) működését feltételezhetjük. 1833-ban Szepesi Ignác püspök a városi tanáccsal együttműködve létrehozza a Pécsi Akadémiát, jogi és bölcsész szakokkal. 1923 és 1939 között fokozatos fejlődés mellett jogi, orvostudományi, bölcsészeti és teológiai szakok működnek. 1941-ben a Bölcsészkart részben Szegedre, részben Kolozsvárra helyezik át. Pécsett az 1923-24. évben adták át rendelkezésének az Anatómiai Intézetet, berendezték a Kórbonctani- és a Törvényszéki Orvostani Intézetet. Az egyetem anatómiai tanszékének vezetőjéül Tóth Zsigmondot (1872-1950) nevezték ki, aki 1923-tól 1944-ig, nyugdíjba vonulásáig, vezette a tanszéket. Tóth professzor mellett Vereby (Pölich) Károly (19001945) magántanár főleg a hisztológia terén végzett eredményes munkát. Tóth professzor utódának Rőlich Károlyt nevezték ki, akinek hirtelen halála átmeneti problémát okozott az utódlást illetően. Az egyetemi kar és a rektor Entz Béla ötletére az amerikai fogságban lévő Szentágothai Jánost hívták meg a tanszékre. 1946 tavaszán, mint egyetemi magántanár, Szentágothai a tanszék vezetését átvette, és az oktatást elkezdte. Többszöri felterjesztés ellenére, nyilvánvaló politikai okokból, a nyilvános rendes egyetemi tanári címet csak 1951ben kapta meg. Szakmai értékét viszont bizonyította, hogy a Magyar Tudományos Akadémia tagjául már 1948-ban megválasztották. Szentágothai után az anatómiai tanszéket Flerkó Béla érdemelte ki, aki a tanszéket 1963-1992 között vezette, és akit 1970-ben az MTA levelező tagjának, 1982-ben rendes tagjának választott. Őt Sétáló György követte (1991-92), majd Csontos Valér lett a tanszék vezetője.
