Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 200-201. (Budapest, 2007)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - PÁSZTOR Emil: Orvosegyetemi oktatás hazánkban 1769 és 1971 között, különös hangsúllyal az anatómiára és a koponyatanra

1951. február l-jével az orvosi kar az anyaintézménytől elvált, önállósult, és mint Pécsi Orvostudományi Egyetem működött tovább (POTE). 1982-ben a Janus Pannonius Tudományegyetemen Jogi kar, Közgazdaságtudományi kar és Tanárképző Főiskola működik. 2000-ben, az egyetemek nagy újjászervezésekor a Pécsi Tudományegyetem az alábbi részekből tevődött össze: Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécsi Orvostudományi Egyetem, Szekszárdi Illyés Gyula Tanárképző főiskola. Az egyetemnek 2005-ben 34.750 hallgatója volt és a tantestület 1854 főből állott. Szervezetileg az egyetem jelenleg 11 karból áll: 1. Állami és jogtudományi kar; 2. Általános orvostudományi kar; 3. Bölcsészettudományi kar; 4. Egészségtudományi kar; 5. Felnőttképzési és emberi erőforrás fejlesztési kar; 6. Illyés Gyula főiskolai kar; 7. Közgazdaságtudományi kar; 8. Művészeti kar; 9. Orvostudományi és egészségtudományi centrum; 10. Pollák Mihály műszaki kar; 11. Természettudományi kar. VII. Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem, Debreceni Tudományegyetem Az a felsőoktatási tevékenység, amelyet az 1529.-évi alapítása óta a Református Kollégium Debrecenben biztosított, széles körű elismerést kapott. Ugyanakkor egyre jobban megerősödött a debrecenieknek az az igénye, hogy egyetemet létesítsenek városukban. A Kollégium egyetemmé fejlesztése az 1870-es években már nagyon komolyan jött szóba és az új egyetem fontosságáról pro és kontra nagy viták zajlottak. A vitákban jeles személyiségek is nyíltan hangoztatták véleményüket, mint pl. Mihálkovics professzor, a pesti egyetem anatómiatanára. Mihálkovics 1894-ben az MTA III. (orvostudományi) osztályában tartott előadást, amely nyomtatásban is megjelent: Mikor és hol állíttassék fel a harmadik egyetem? (MTA kiadás, Budapest, 1895). Szerinte az újabb egyetemet nem Pozsonyban, ahogy azt sokan javasolják, hanem Budapesten, Budán kell létrehozni. Egyben alapvető fontosságúnak tartotta a már meglévő két (pesti és kolozsvári) egyetem anyagi helyzetének, infrastruktúrájának javítását, a laboratóriumok fejlesztését, a színvonal emelését. Végül is a harmadik egyetemet 1912-ben Debrecenben alapították meg. A Debreceni Tudományegyetem felállításáról az 1912-évi XXXVI. törvénycikk rendelkezett 5 kar létrehozásáról: 1. Református hittudományi, 2. Jog- és államtudományi, 3. Orvostudományi, 4. Bölcsészet-, nyelv, és történettudományi, 5. Mennyiség- és természettudományi kar. Bár az Orvostudományi kar előnyt szerzett az építkezési és felszerelési előkészületekben és fejlesztésekben, az 1914 elején megindult munka a Világháború miatt lelassult. 1918-ban az egyetem felavatása IV. Károly király jelenlétében történt, de akkor az Orvoskar megépült 20 épületét még nem tudták berendezni. Debrecen város tanácsa kezdettől fogva támogatta az egyetem létesítését és pl. az Orvosi Fakultás fejlesztésére jelentős segítséget nyújtott. Működése helyéül felajánlotta a városi közkórházat és a bábaképző iskolát, továbbá rendelkezésre bocsátotta a klinikatelep felépítését szolgáló telket, és tanszékenként is komoly összeget biztosított. 1921-ben az Egyetem a Tisza István nevet kapta. Az 1921/22-es tanulmányi évvel kezdődött az oktatás az orvoskaron. A leíró és tájbonctani tanszék nyilvános rendes egyetemi tanára, igazgató Huzella Tivadar lett. 1947 és 1950 között pedig Törő Imre kapta meg az Anatómiai és Biológiai Intézet igazgatói székét. Mind Huzella, mind Törő professzorok később Budapestre kaptak meghívást.