Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 200-201. (Budapest, 2007)
TANULMÁNYOK — ARTICLES - PÁSZTOR Emil: Orvosegyetemi oktatás hazánkban 1769 és 1971 között, különös hangsúllyal az anatómiára és a koponyatanra
ladatát: „ ...testünk alakjának és részeinek vizsgálása és leírása". Az anatómia célok szerinti különböző ágai: l.A rendszeres (leíró) anatómia boncolással vizsgálja testünk alkatrészeit, a hasonló szerkezetű és működésű szerveket rendszerekben írja le. 2. A tájanatómia a szervek egymással való érintkezését, összefüggését, a szervek fekvését vizsgálja tájékok szerint. 3. A szövettan a sejtek és szervek finomabb, mikroszkópos vizsgálatát írja le. 4. A fejlődéstan az ember keletkezését, fejlődését vizsgálja. 5. Az összehasonlító anatómia az állati és emberi struktúrák hasonlóságát és különbségeit kutatja. 6. A művészeti boncolástan és a 7. Kísérleti fejlődéstan specializált kutatási terület. A tankönyv pontosan határozza meg testünk, mint minden gerinces állat szerkezetének fő jellemvonásait: 1. a test kétoldali szimmetriája; 2. a test hosszanti felépítése szelvényekből (metamerák); 3. a test hosszában két fontos cső (elülső visceralis és hátulsó neuralis cső) elhelyezkedése. Huzella Tivadar (1886-1950) 1921-től a debreceni Tisza István tudományegyetem Anatómiai Intézetének tanszékvezető professzora lett, de szövet és fejlődéstant is tanított. 1932-ben a Pázmány Péter Tudományegyetem Orvoskar II. Anatómiai Intézete vezetőjének hívták meg. Részben saját költségére Biológiai Kutatóállomást létesített Gödön. Fontosabb müvei: Altalános biológia, az orvostudomány alapjai az élettudományban. (Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat, Budapest, 1933), amelyet a hazánkban íródott és megjelent első biológiai szakkönyvnek tekinthetünk. A 105 ábrával és hatalmas mennyiségű forrásmunkával rendelkező munkájában kifejti, hogy a biológia egy nagy központi gyüjtőtudomány, amely az élőlények összességére vonatkozó ismeretek összefoglalása. A biológia fejlődését az őskori alapoktól kezdve az alábbi témákban ismerteti: a görög természetfilozófia, a klasszikus orvostudomány kialakulása (Hippokratész), Arisztotelész, az alexandriai iskola, Galénosz, a keresztény középkor (egyetemek keletkezése), Paracelsus, az anatómia kialakulása (Vesalius), a vérkeringés felfedezése (Harvey), a mikroszkóp és hatása a biológiára, a növénytan-, az álattan-, és a rendszertan fejlődése, összehasonlító anatómia és őslénytan fejlődése, Darwin, a korszerű biológia filozófiai alapjai (Descartes, Spinoza, Voltaire, Kant, Hegel, Humbolt), a sejttan-, a szövettan-, a fejlődéstan- , a fiziológia kialakulása. A biológia jelenében az élet és halál, a növekedés, a sejtanyagcsere, a mozgásjelenségek, az ingerlékenység, a szaporodás, az öröklés, a regeneráció, a transzplantáció és az alkalmazkodás témakörét tárgyalja és a betegség biológiai tényezőit ismerteti. Huzella professzor 1939-ben hazánkban rendezte meg az Anatomische Gesellschaft kongresszusát, amelynek záró előadását A sejttan és a sejtek közötti struktúra címmel tartotta meg. Ez irányú kutatási tevékenységét, amely nagy nemzetközi elismerést aratott, néhány év múlva könyv alakban is megjelentette: A sejtközösség szervezete, az intercellularis elmélet és az intercellularis kórtan megvilágításában (Egyetemi nyomda, Budapest, 1942). Én még hallgattam Huzella professzor előadásait az 1944/45 és 1945/46 tanévekben és jól emlékszem mély, sztentori hangjára is. Nem volt ismeretes számomra az a tanulmánya, amelynek címe: A háború és béke, orvosi megvilágításban Az orvosi szociológia vázlata. (Eggenberger-féle könyvkereskedés, Budapest, 1923). A 185-oldalas monográfiát egy Tagore 29 idézettel kezdi: „ Az üzletember dolgát összhang nélkül végzi, mi költők igyekszünk azt felhangolni. Azok azért dolgoznak, mert dolgozniuk kell, mi pedig azért, mert szeretjük 29 Rabindranath Tagore (1861-1941) indiai író, költő. 1913-ban Nobel-díjat kapott. Az 1920-es években hazánkban is járt, szívbetegségét Balatonfüreden gyógyíttatta, a sétányon fát ültetett el.
