Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 200-201. (Budapest, 2007)
ADATTÁR — DOCUMENTS - EMED, Alexander: Schulhof Vilmos és Schulhof Ödön
A 30-as évek „keresztény kurzusa" következtében igen ritkán láthattak napvilágot a Schulhof testvérek tanulmányai. Ödön 1944 tavaszán - testvérével ellentétben - nem utazott le Hévizre, Pesten maradt így megmenekült a deportálástól. A háború után visszatért Hévízre, ahol a fürdő orvosi vezetését bízták rá. Ezt a feladatkört 1948-ig, az államosításig látta el. Ugyanebben az évben kinevezték az Országos Fürdőügyi Igazgatóság igazgatóhelyettesévé, majd 1949-ben megalapította az Országos Balneológiai Intézetet, amelynek első igazgatója lett. 1951-ben alakult meg az Országos Reuma- és Fizikoterápiás Intézet (ORFI) - ezt a tudományos intézetet is ő vezette 1973-as nyugdíjazásáig, 1974-től pedig az intézet tanácsadójaként működött. A háború után egyetemi pályafutása is megkezdődhetett. 1946ban a Budapesti Orvostudományi Egyetem magántanárrá avatta a Reumás betegségek kór és gyógytana tárgykörben, 1953-ban pedig az orvostudományok kandidátusává minősítették. Schulhof Ödön kutató szellemű orvos volt ugyan, ám elsősorban a klinikum érdekelte. Tudományos teljesítménye jelentős. Az ORFI 20 éves jubileumára kiadott Évkönyv (1971) szerint 1951 és 1969 között 71 tudományos cikket publikált, 13 könyvben volt társszerző és 3 önálló könyvet írt. Az utóbbiak közül a Gyakorló Orvos Könyvtára sorozatban a két alkalommal, 1952-ben és 1957-ben kiadott Reumás fájdalmak és az 1960ban megjelent A gyakorló orvos reumatológiája című munkái a legismertebbek. A Reumás fájdalmak az első reumatológiai tankönyv, a „Kis Schulhof "-ként vált nevezetessé. 1960-ban a Hévíz gyógytényezői címmel adta ki Hévizet népszerűsítő munkáját, amely még ugyanabban az évben német nyelven is napvilágot látott. A kiadványok mellett rendszeresen publikált a balneológiai és orvosi szaklapokban, és a nemzetközi kongresszusokon a magyar reumatológia fejlődését ismertette. Munkásságával nagy tekintélyt vívott ki magának mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban. Ö volt az elnöke a Magyar Reumatológusok Egyesületének és Magyar Meteorológiai Társaság Orvosmeteorológiai Szakosztályának, tiszteletbeli tagja volt a Csehszlovák Orvosok Purkinje Egyesületének és az olasz Reuma Ellenes Ligának. 1952-ben elnyerte a Kiváló Orvos címet, 1967-ben pedig a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki. Dr. Schulhof Ödön 1978. február 2.-án hunyt el, életének 82-ik évében. Korának legismertebb és legkiválóbb reumatológusa és balneológusa volt. Kutatásai mellett szenvedélyesen szeretett tanítani, kiváló tanítványok sorát nevelte föl. Hévízen alapozta meg pályafutását, s ehhez a fürdőhelyhez, amelynek világfürdővé válásához ő is hozzájárult, mindvégig hűséges maradt. A Magyar Balneológiai Egyesület érmet adott ki a Schulhof testvérek emlékére, és róluk elnevezett díjat ad ki évente az arra érdemes reumatológusoknak. Az ORFI-ban, 1996-ban emléktáblát avattak Schulhof Ödön portréjával. A magyar Holocaust hatvanadik évfordulóján tisztelettel emlékezem a Schulhof testvérpárra, akik oly sokat tettek a magyar balneológia és reumatológia fejlődése érdekében. ALEXANDER EMED, MD researcher 34061 Haifa Einstein Str. 127. ISRAEL