Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 200-201. (Budapest, 2007)

ADATTÁR — DOCUMENTS - DÖRNYEI Sándor: Magyary-Kossa Gyula és Pataki Jenő levelezése

teljességében közzétenni? Nagy kár az ilyen dolgot kiadatlanul hagyni, mert esetleg sok mívelődéstörténeti adatot is tartalmaz! Bocsánatot kérve alkalmatlankodásomért s szívességét előre is hálásan köszönve, maradok kollegiális üdvözlettel igaz híve Dr. Kóssa Gyula

6 állatorvosi főisk. tanár Bpest, Rottenbiller u. 23. 1906.jul.5. 2. MAGYARY-KOSSA GYULA - PATAKI JENŐNEK. 1906. JÚLIUS 9.

7 Igen tisztelt Kolléga Úr! Fogadja hálás köszönetemet b. dolgozatának megküldéséért. Valóban igen érdekes és nem egy adatot találtam benne, melyet fel fogok használni abban a nagyobb munkában, melyet a magyar orvosok s az orv. tudomány hazai múltjáról szándékozom írni s melyet még azon esetben is ki fogok adni, ha kiadót nem kapok rá, - tehát a magam zsebének kockázatára. Mert nekem is az a meggyőződésem, hogy mindent, ami a magyar kultúra múltjára vonatkozik, össze kell gyűjtenünk, és nyilvánosságra kell bocsátanunk, mert csakis ilyen módon cáfolhatjuk meg azokat a nagypipájú, bár kevés dohányú, hazai bölcseket (pl. Kautz urat), kik azt mondják, hogy a magyar ember nem volt, és nem lessz kultúrára való. Csak tessék tehát in toto lemásolni (v. lefordítani?) azt a naplót, okvetlenül ki lehet adni; én azt hiszem, legcélszerűbb lessz, ha annak idején el tetszik küldeni hozzám s én majd személyesen elviszem valamelyik tört. folyóirat szerkesztőjéhez v. pedig megadom a címet, hogy kihez tessék fordulni a közlés végett. Különben azt hiszem, hogy Szádeczky L. legjobban adhatna felvilágosítást ebben a dologban? mert attól is sok függ, hogy milyen terjedelmű, magyarul van e írva, érdekes-e mívelődéstört. szempontból stb. Azon orvos-tört. folyóirat tervén mindenesetre lehet gondolkozni. Úgy hiszem azonban, hogy azt csak az Akadémia segélyezésével lehetne megindítani, (az Orvosegyesület

9 gyönge legény!) majd beszélek én még erről Győry Tiborral. 10 Pataki Sámuelről és a többi sárosp. Patakiakról sokat lehet olvasni Szinnyei: Magyar írók Élete és munkái c. munkájának X. kötete 478-500. oldalán. Tessék meghozatni az illető füzetet (ára 1 kor.), mindenesetre érdekelni fogja t. Kolléga Urat. Én is ott tudtam meg, hogy a szóban forgó Diarium Önnél van. Id. Pataki S.-ről külömben sokat elmond Weszprémi is az ő híres Succinctá-jában (Cent.alt., Pars prior, 162-167.lap), s az életrajza végén ezt írja (az idősb P.-ról): „in medendo cautum, prudentem, patientem, constantem, salutemque aegrotorum serio cupientem fuisse medicum universa testis est Transilvania, merito suo Dacicum aevi sui 6 A levelezésben 1922-től használja a ma általánosan ismert Magyary-Kossa nevet a korábbi Kóssa helyett. 7 Országos Széchényi Könyvtár. Kézirattár. Levelestár. 8 Szádeczky-Kardoss Lajos (1859-1935) 1891-től a kolozsvári egyetemen a magyar történelem tanára. Budapesti Királyi Orvosegyesület. 10 Győry Tibor (1869-19385) orvostörténész, 1905-től az Állatorovosi Főiskolán az állatorvoslás történetét adta elő, azóta Magyary-Kossával is közeli kapcsolatban volt.