Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 200-201. (Budapest, 2007)

ADATTÁR — DOCUMENTS - DÖRNYEI Sándor: Magyary-Kossa Gyula és Pataki Jenő levelezése

Aesculapium adpellitando" 11 stb. Weszpr. munkája okvetetlenül meg van az ottani könyvtá­rakban! Igen t. Kolléga Úr szívességét újból köszönve, maradok igaz híve Dr Kóssa Gyula Bpest. 906. VII.9. 3. MAGYARY-KOSSA GYULA-PATAKI JENŐNEK. 1912. FEBRUÁR. 12 Igen tisztelt Kartárs Úr! Szíves érdeklődéséért fogadja hálás köszönetemet. Én bizony már nagyon régen foglal­kozom a régi magyar orvosokra és gyógyszerészekre vonatkozó adatok gyűjtésével és fel­dolgozásával. Innen-onnan húsz esztendeje, hogy az a gondolatom támadt: jó volna megírni a régi magyar orvos és gyógyszerész kultúrtörténetét; milyen volt a magán élete, helyzete a régi magyar társadalomban, milyen volt a privát gyakorlat természete stb. Az, amit eleinkről ereszben tudunk, oly szégyenletes kevés, hogy nem csoda, ha ellenségeink azt híresztelik, hogy a régi magyar ember afféle bárdolatlan, míveletlen, pusztabeli fenegyerek volt. Pedig csak bele kell nyúlni a levéltárak fascikulusaiba, hogy ennek a cáfolatát lássuk. Sajnos, hogy a mi történészeink jó része kerüli a levéltárat, mert hát sokkal kényelmesebb dolog, odahaza nyájas pipaszó mellett böngészgetni a nyomtatott irodalom adataiban, mint beülni az archívum sötétjébe. (Ha ugyan beengedik az embert.) Húsz év sok idő; de az újabb, úgynevezett "nyugoti" irányzatok, melyeknek első célja az, hogy sárba rántsanak mindent, ami a régi magyarsággal összefügg: csak megerősítettek abban a hitemben, hogy jó úton indultam, mikor már oly régen, szinte ösztönszerűleg, abba az irányba terelődtem, hogy megírjam a régi magyarság kultúrtörténetének egyik fejezetét. Sajnos, egyéb feladataim is vannak, s így csak lassan megy a feldolgozás; de már most is sok ezer adat hever a fiókomban; még pedig kiadatlan levéltári adat! A legnagyobb hálával venném, ha igen tisztelt Kolléga Úr a kezemre járna, s viszont a magam részéről is a legszívesebb támogatást ígérem munkájához. A régi magyar orvosi munkákat, ha igazán ritkák, szívesen megveszem. Magamnak is jó csomó van már belőle. Ismételt köszönetet mondva szíves jóindulatért, maradok igaz híve Kossá Gyula 1912. febr. 1 Magyarul: „a gyógyításban óvatos, előrelátó, türelmes, kitartó és betegei meggyógyulását komolyan kívánó orvos volt, akit méltán nevezgettek ezért a maga korában Erdély Aesculapiusának". (Kővári Aladár fordítása) 2 Országos Széchényi Könyvtár. Kézirattár. Levelestár. - A levél gépírásos másolat, de a Pataki-hagyatékkal került a Könyvtárba, így hitelessége nem kétséges.

Next

/
Oldalképek
Tartalom